„Nincs új fejlemény. Magyarországgal még nem kezdődött meg a kétoldalú konzultáció” – tudatta egy név nélkül nyilatkozó tisztviselő, aki felidézte, hogy Günther Oettinger energiaügyi biztos tavaly levélben fordult az érintett országok kormányaihoz, amelyben amellett érvel, hogy a hatósági árak nem biztosítják a megfelelő befektetési szintet a szektorban, és ennek árát hosszabb távon vagy a fogyasztók, vagy az adózók fizetik meg. A biztos júniusi levelére a magyar hatóságok válaszoltak, s megerősítették, hogy az árszabályozás fenntartását továbbra is szükségesnek tartják – közölte az ügyet ismerő uniós tisztviselő.
Jelenleg 17 olyan uniós tagállam van, amelyben a földgáz, az elektromos áram vagy mindkettő kiskereskedelmi árát központilag határozzák meg, közülük többen már kötelezettséget vállaltak az árszabályozás kivezetésére. A bizottság például azokban az országokban tartja elfogadhatónak a tartós árszabályozást, amelyek piaca túl kicsi ahhoz, hogy érdemi verseny alakuljon ki, mint például Málta vagy Ciprus.
Az Europolitics uniós ügyekkel foglalkozó hírportál korábban arról számolt be, hogy a bizottság energiapolitikai igazgatója, Mechthild Wörsdörfer egy konferencián arról beszélt, hogy a bizottság már megkezdte az egyeztetéseket az árszabályozást alkalmazó országokkal, valamint, hogy a bizottság akár kötelezettségszegési eljárást is kész indítani ezekben az ügyekben, és ha kell, az Európai Bíróságra viszi a kérdést.
Januárban hasonlóan fogalmazott a bizottság energiaügyi főigazgatóságának belső energiapiacért felelős igazgatója, Klaus-Dieter Borchardt is, aki arról beszélt, hogy ha a kétoldalú egyeztetések során nem sikerül mindkét fél számára elfogadható megállapodásra jutni az árak liberalizációjáról, akkor azt Brüsszel jogi eljárások útján fogja kikényszeríteni – emlékeztet a Europolitics.
Legutóbb Rogán Antal jelentette be székesfehérvári rezsifórumán, hogy Brüsszel újabb támadást indít a rezsimérséklés ellen: értesülések szerint az EU illetékesei eljárást készülnek indítani azon országok ellen, amelyek szabályozzák a rezsiköltségeket. Úgy vélekedett, nemcsak a magyar parlamentnek és a kormánynak, hanem a magyar választóknak is meg kell erősíteniük, hogy akarják és megvédik a rezsicsökkentést. A frakcióvezető kérdésére elmondta: az Európai Unióban semmi nem tiltja, hogy szabályozható legyen a víz, a gáz vagy a villany ára. Szerinte Magyarországon erre szükség is volt, mert a fizetésekhez viszonyítva hazánkban volt a legmagasabb a gáz és a villamos energia ára.
Brüsszelnek hamar, már szinte az indulásakor célkeresztjébe került a rezsicsökkentés. Több éve – a szocialista kormányok alatt – felhalmozott adósságok miatt zajlott hazánk ellen a túlzottdeficit-eljárás, és akkor sem szüntették ezt meg, amikor már 2011 óta minden évben 3 százalék alá szorította a hiányt a kormány, sőt az 1,9 százalékos deficittel még a hetedik legalacsonyabb hiányszámot is sikerült elérni az EU-ban. Rogán Antal ezt nevezte az Országgyűlésben rezsieljárásnak. A Fidesz frakcióvezetője beszédében emlékeztetett: ennek oka, hogy az EU nem nézi jó szemmel, hogy Magyarországon nincsenek megszorítások, „nem engedünk a rezsicsökkentésből, nem növeljük a magánszemélyek, a kis- és középvállalkozások adóterheit sem, az adómentes és nettó emelt nyugdíjról már szinte nem is beszélve”.
A rezsieljárásban persze komoly szerepe volt az MSZP-nek is: Mesterházy Attila például az EU központjában találkozott az Európai Bizottság több alelnökével és tagjával, Neelie Kroesszal, Maros Sefcoviccsal, Michel Barnier-vel, Andor Lászlóval, Johannes Hahnnal és Stefan Fülével, valamint Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével és Hannes Swobodával, az európai szocialisták képviselőcsoportjának vezetőjével is. A szocialisták Brüsszelben kétnapos elnökségi ülést is tartottak, Mesterházy pedig arról beszélt itt, hogy a „kormányváltás után le fogják bontani, atomjaira fogják zúzni az Orbán-rendszer minden elemét”. Bajnai Gordon, az Együtt–PM Szövetség vezetője is Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót akkoriban. A kormánypárt közleményben emlékeztetett: „a baloldal hazug és alaptalan hadjáratot folytatott és folytat az ország ellen a médiatörvény, az alaptörvény ürügyén, a bankadó bevezetése és a rezsicsökkentés miatt”.
Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója egy másik lehetséges aspektusát vázolta fel a rezsieljárásnak, amely szerinte ahhoz a széles körű európai baloldali lejárató kampányhoz hasonlít, mint amit a bankadó bevezetésekor gerjesztettek. Elmondta azt is, hogy az elmúlt 18 évben szinte a teljes energiaszektort privatizálták, most azért van a „sikítás”, mert a profit már nem akkora, s a kivitt haszon egy része a kormány intézkedéseinek köszönhetően már itt marad a magyar embereknek.
A nagyobbik kormánypárt aláírásgyűjtésbe is kezdett, hogy megvédje a rezsicsökkentést, ennek során több mint kétmillió szignót tudott felmutatni. Március 15-én Orbán Viktor nem jött haza Brüsszelből a nemzeti ünnepre, mivel fogalmazása szerint „a rezsicsökkentés, a gazdasági átalakítások és az alkotmánymódosítás miatt támadások érték Magyarországot”. Hozzátette: nem akarta azt a látszatot kelteni, hogy megfutamodik a viták elől. „Úgy gondoltam, akkor teszem a legtöbbet a hazámért [ ], ha csütörtökön és pénteken itt vagyok” – fogalmazott.
Az aláírásgyűjtéseket követően a rezsicsökkentés megvédéséről szóló nyilatkozatot fogadott el az Országgyűlés. Ebben leszögezték: elvárják, hogy az unió tartsa tiszteletben Magyarország szuverenitását és két és fél millió választópolgár akaratát. A dokumentum szerint Brüsszel a közszolgáltatók érdekében nyíltan támadja a rezsicsökkentést, és nyomást gyakorol az országra.
