Barack Obama elnök azonban továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy az amerikai segítségnyújtásnak meg kell maradnia az olyan, halált nem okozó eszközöknél, mint amilyenek az aknavetők bemérésére szolgáló radarok, az éjjellátó készülékek és a golyóálló mellények.
A törvénytervezet lehetővé tenné a katonai segély kiterjesztését egyebek között a páncéltörő lőszerek, felderítő drónok és kommunikációs eszközök szállítására is. Az Egyesült Államok eddig három aknavető-felderítő radart szállított Ukrajnába, ezek száma 20-ra növekedne.
A kongresszus döntése értelmében az Oroszország ellen eddig bevezetett szankciókat ki kell terjeszteni az orosz hadiipari szektor, így az állami tulajdonú Roszoboronekszport egyes fegyvergyártó és kereskedelmi egységeire is, amelyek Szíriába, Ukrajnába, Grúziába és Moldovába szállítanak katonai eszközöket, hozzájárulva ezen országok destabilizálásához.
Az energetikai szektorban a törvénytervezet lehetővé tenné a Gazprom elleni büntetőintézkedéseket, ha az korlátozná az Ukrajnába vagy a NATO-tagállamokba irányuló gázexportot. Ugyancsak lehetővé válik a vízummegtagadás és a számlabefagyasztás olyan személyek esetében, akik továbbra is üzleti kapcsolatban maradnak a szankciók sújtotta cégekkel.
A kongresszus döntését Ukrajna üdvözölte, Oroszország pedig élesen bírálta. A határozatot a kongresszus mindkét háza egyhangúlag fogadta el csütörtökön, ám a szenátusi szavazást formai okokból meg kell ismételni.
Moszkva megnyugvására a törvénytervezet végleges szövegéből kimaradt az a passzus, amely Ukrajnát, Grúziát és Moldovát „jelentős nem NATO-tag szövetségeseknek” minősítette volna. Az ebbe a privilegizált kategóriába tartozó országokkal – Ausztráliával, Egyiptommal, Izraellel, Japánnal, Dél-Koreával, Jordániával, Új-Zélanddal, Argentínával, Bahreinnel, a Fülöp-szigetekkel, Thaifölddel, Kuvaittal, Marokkóval, Pakisztánnal és Afganisztánnal – az Egyesült Államok katonai téren együttműködik és fegyvereket szállít nekik.
Moszkva nyílt konfrontációnak tartja az amerikai kongresszus által megszavazott, Ukrajnát támogató törvényt – ítélte el a jogszabályt az orosz külügyi szóvivő.
Alekszandr Lukasevics azt mondta: csak sajnálkozni lehet amiatt, hogy az „Ukrajna szabadságának támogatásáról” szóló törvényt vita és „megfelelő” szavazás nélkül fogadták el Washingtonban. A szóvivő szerint ismét megalapozatlan vádakat emelnek Oroszország ellen és új büntetőintézkedéssel fenyegetik azt. Hangsúlyozta, hogy országa „nem enged az Egyesült Államok zsarolásának, nem mond le nemzeti érdekeiről, és nem engedi, hogy beavatkozzanak a belügyeibe”.
Lukasevics szerint Washingtonban egy kalap alá veszik az ukrán és a szíriai válságot és a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzetek leszereléséről 1987-ben kötött orosz–amerikai szerződést (INF Treaty). Egyszersmind fegyvert ígérnek a kijevi hatalomnak a Donyec-medencei katonai művelet folytatására, és nyíltan közlik szándékukat, hogy igénybe veszik a társadalmi szervezeteket az oroszországi belpolitikai folyamatok befolyásolására.
Az orosz külügy illetékese úgy értékelte, hogy az orosz–amerikai kapcsolatok alá „hatalmas aknát” helyeztek a Washingtonban most elfogadott törvénnyel. Ezt Lukasevics a Szovjetuniónak, majd Oroszországnak a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadását tiltó amerikai, Jackson–Vanik-féle törvénymódosítással hasonlította össze, amely 1974-ben lépett hatályba, és érvénytelenítését csak 2012. december 20-án írta alá Barack Obama elnök.
