„Ahogy az Európai Parlamentben mondtam, az adóharmonizáció, a (tagállami) adószabályok koordinációja és egységesítése abszolút szükséges. Meg fogom csinálni (az adóharmonizációt)” – mondta Juncker szerdán az Európai Unió Bíróságánál, ahova az Európai Bizottság eskütételére érkezett.
Az eskütétel előtt nem sokkal újabb információk láttak napvilágot az európai és világsajtóban az úgynevezett LuxLeaks-botrányról. Eszerint Juncker miniszterelnöksége alatt a nagyhercegség különleges adóügyi megállapodásokat kötött többek között a Microsoft, a Disney, a Skype, valamint a Koch Industries amerikai világcégekkel, amelyeknek köszönhetően a vállalatok alig fizettek adót Luxemburgon keresztül mozgatott hasznuk után. A leleplezésből kiderült, hogy a Disney például 0,28 százalékos adórátát alkudott ki magának.
Oknyomozó újságírók már korábban feltárták, hogy Luxemburg éveken át több száz vállalatnak tette lehetővé, hogy más országokban keletkezett bevételek után az adott cég az ott fizetendőnek mindössze töredékét adózza le a nagyhercegségben. A mostani hírek szerint azonban a gyakorlat még annál is több céget érintett, mint amennyiről eddig tudni lehetett. Juncker 20 évig volt pénzügyminiszter, s azzal párhuzamosan csaknem két évtizeden át a kormányt is ő vezette Luxembourgban.
A politikus egy szerdai interjúban elismerte, hogy „meggyengítette” a botrány. „Szubjektíve, nem kell többért felelnem, mint másoknak. Objektíve azonban meggyengített a LuxLeaks-botrány, mivel azt sugallja, hogy olyan manővereknek voltam részese, amelyek nem felelnek meg alapvető erkölcsi és etikai elvárásoknak” – mondta a Liberation című francia lapnak.
Beiktatása előtt pedig így fogalmazott: nem véletlenül most láttak napvilágot az újabb információk. „(A kiszivárogtatások) első hulláma akkor jött, amikor elkezdtem a munkát (a bizottság élén), a második akkor, amikor a bíróság előtt esküt teszek, ami számomra egy nagyon fontos esemény” – mondta.
A bizottság szóvivője annyit mondott szerdán, hogy Juncker „természetesen folytatja munkáját”.
Juncker korábban azzal védekezett, hogy nem vett részt személyesen az érintett adóügyi megállapodások megkötésében, és azok egyébként jogszerűek voltak, még ha erkölcsileg támadhatók is. Korábban az Európai Parlamentben EU-szkeptikus képviselők bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a Juncker-bizottság ellen a botrány miatt, de nem jártak sikerrel.
