A kínai külügyi szóvivő szerint a dokumentum figyelmen kívül hagy alapvető tényeket és nemzetközi jogi alapelveket. Hung Lej kijelentette, „az Egyesült Államok megsértette kötelezettségvállalását arra, hogy nem foglal állást és a Dél-kínai-tenger kérdésében nem áll egyik fél oldalára sem”. Megjegyezte, Washington ezzel nem segíti elő sem a viták rendezését, sem a békét és stabilitást a térségben.
Az amerikai dokumentum az ismert kínai hivatkozások alapján megalapozatlannak tartja Kínának a Dél-kínai-tenger csaknem teljes területére kiterjedő igényét, és egyebek között hangsúlyozza, hogy történelmi érvek és régi térképek nem elegendőek tengeri területek feletti igények megfogalmazásához.
Hung megjegyezte, Kína szuverenitásának és jogainak védelmét a Dél-kínai-tengeren a mindenkori kínai kormány biztosítja. Egyúttal sürgette Washingtont, hogy megnyilatkozásait, cselekedeteit tekintve legyen óvatos, kezelje a kérdést méltányosan és tárgyilagosan.
A szóvivő ugyancsak Washingtont bírálta, amiért az Egyesült Államok szenátusa felhatalmazta az elnököt arra, hogy engedélyezze Perry osztályú fregattok értékesítését Tajvannak. Hung Lej arra szólította fel Washingtont, hogy állítsa le a fegyvereladásokat, mert azokat Peking a belügyeibe való beavatkozásnak tekinti. Közölte, ezzel kapcsolatban Kína hivatalosan is tiltakozását fejezte ki.
Mint mondta, a lépés ellentétes a három kínai–amerikai közös nyilatkozattal, különösen az 1982-essel, amelyben az Egyesült Államok vállalta, hogy fokozatosan csökkenti fegyvereladásait Tajvannak.
Peking legutóbb 2013-ban háborodott fel ugyanezen okok miatt. Akkor amerikai ígéret szerint F–16-os vadászbombázókat, Apache támadó helikoptereket, Black Hawk szállító helikoptereket és a legfejlettebbek közé tartozó Patriot légvédelmi rakétákat is ígértek Tajvannak. A Pentagon 2010 januárjában egy csaknem 6,4 milliárd dolláros fegyvercsomag eladásáról döntött, 2011 őszén pedig egy majd hatmilliárd dollár értékű fegyvereladást jelentett be, amely tartalmazta 145 darab F–16 A/B típusú vadászgép korszerűsítését.
Peking minden egyes eddigi fegyvereladásra rendkívül ingerülten reagált. A történtek következményeként a két ország közötti védelmi együttműködés rendszerint hosszabb-rövidebb időszakokra a minimálisra csökkent vagy szünetelt.
