Lavrov nekiugrott a Nyugatnak

Az orosz külügyér szerint Oroszországra tolják a felelősséget az ukrán válságért.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet bázeli külügyminiszteri találkozója után tartott sajtóértekezletén Lavrov kijelentette, helytelen, „nem működik” az a politika, hogy a Nyugat Oroszországra tolja a felelősséget az ukrán helyzetért. Hozzátette, hogy egyes értesülések szerint Petro Porosenko ukrán elnöknek a délkelet-ukrajnai felkelés elfojtására adott utasítása mögött a külföld áll.

Közölte, hogy az 1994-es budapesti memorandum, amelyet Ukrajna, az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia írt alá, és amely a szovjet utódállamok területén maradt atomfegyverek elszállításáról rendelkezett, nem tartalmazott olyan kötelezettséget, hogy „el kell ismerni egy államcsínyt Ukrajnában”. Emlékeztetett, hogy a memorandumban az atomhatalmak azt vállalták, hogy nem vetnek be atomfegyvert a szóban forgó államok ellen, és tiszteletben tartják szuverenitásukat, területi sérthetetlenségüket és politikai függetlenségüket.

Megismételte az Ukrajnához intézett korábbi orosz felhívásokat, hogy tárgyaljon közvetlenül az oroszbarát szakadárokkal, mondván, nincs értelme kiutat keresni a válságból az ő részvételük nélkül. Kijelentette, hogy az összekötő csoportot meg kell őrizni, hogy a Minszkben elért megállapodásokat be lehessen tartani.

A tárcavezető felszólította Ukrajna nyugati támogatóit is, köztük Franciaországot és Németországot, gyakoroljanak nyomást Kijevre olyan alkotmányos reform végett, amely széles körű autonómiával ruházná fel az orosz ajkú kelet-ukrajnai régiókat. Egyúttal felszólította a nemzetközi közösséget, hogy vegyen részt a nélkülöző ukrajnai lakosság humanitárius segélyezésében.

Lavrov nagyra értékeli az EBESZ soros svájci elnöksége és személy szerint Didier Burkhalter svájci külügyminiszter munkáját. A külügyminiszteri ülésen Szerbia vette át a soros elnökséget Svájctól.

Az EBESZ miniszteri tanácsa végül nem tudott elfogadni közös nyilatkozatot az ukrajnai helyzetről. Az ukrán külügyminiszter szerint a tervezet szövegében mindenki egyetértett, csak Oroszország nem, amelynek eltért a véleménye a többi tagországétól a konfliktus okait illetően. Mivel a miniszteri tanács döntéseit konszenzussal, ellenszavazat nélkül kell elfogadni, az ülésről nem adtak ki zárónyilatkozatot.

Folytatódik a minszki összekötő csoport újabb ülésének előkészítése az ukrajnai válság rendezése érdekében, de ennek pontos időpontját még nem lehet megmondani – ezt már Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter közölte az ülésen újságíróknak nyilatkozva.

A miniszter nem zárta ki, hogy a találkozót a legközelebbi jövőben, akár a jövő héten megtarthatják. Az összekötő csoportban Oroszország, Ukrajna, az EBESZ és a kelet-ukrajnai szakadárok képviselői ülnek.

Klimkin hangsúlyozta, hogy Ukrajnának valódi tűzszünetre van szüksége az ország keleti részén, nem csupán a bejelentésére. Reményét fejezte ki, hogy a december 9-én életbe lépő legújabb tűzszüneti megállapodást valóban végrehajtják, nem úgy, mint a korábbiakat. Azt állította, hogy az oroszbarát felkelők folytatják az ukrán kormánycsapatok elleni tüzérségi támadásokat, amelyek katonák és civilek köréből is szednek halálos áldozatokat.

Egy valódi tűzszünethez az orosz–ukrán határ hatékony ellenőrzésére és a hadifogolykérdés megoldására van szükség – hangsúlyozta Klimkin, hozzátéve hogy a felkelők mintegy ötszáz ukrán katonát tartanak fogságukban. Követelte a szakadárok által a kelet-ukrajnai területeken rendezett november 2-ai „álválasztás” törlését is, amelyet sem Ukrajna, sem a Nyugat nem ismer el.

A pénteken befejeződő bázeli külügyminiszteri találkozóról szólva, amelynek egyik fő témája volt az ukrán válság, Klimkin hangsúlyozta, hogy „valódi szolidaritást és Ukrajna számára valódi támogatást tapasztalt”.