„Csínján az elhamarkodott véleménynyilvánítással” – mondta. Szerinte nem szabad végzetesen legyengült országként tekinteni Oroszországra. „Komoly tényező, és komoly tényező marad a jövőben is” – fogalmazott.
Orbán Viktor az EU-országok állam- és kormányfőinek tanácskozása után nyilatkozott. Elmondta, hogy vannak uniós tagországok, amelyek Magyarországnál is súlyosabb veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni az ukrán válság miatt Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolataik visszaesése, az oroszokkal szemben meghirdetett szankciók következtében. Ezek az országok – tette hozzá – nyíltan felvetik, hogy Ukrajna megsegítése előtt inkább talán őket kellene kárpótolni a veszteségeikért.
Összesen 32 milliárd euró kellene
Ukrajnának a már korábban bejelentett 17 milliárd eurón kívül még legalább 15 milliárdra, vagyis jelenleg összesen 32 milliárd eurónyi támogatásra lenne szüksége – közölte a magyar kormányfő. Mint hozzátette, utána még évente körülbelül ilyen nagyságrendű összegre lenne szükség mindaddig, amíg Ukrajna gazdasága talpra nem áll, „ami felől ma semmi biztosat nem tudhatunk”.
Orbán Viktor szerint az EU-országok Ukrajnát illetően – bár az ukrajnai helyzet és Oroszország megítélésében vannak köztük jelentős eltérések – egységet kívánnak mutatni a cselekvésben, tehát nem engednek a megosztási kísérleteknek.
„Az ukrán szuverenitás mellett kiállunk. Oroszország ellen újabb szankciókat nem vezetünk be” – tette hozzá.
A csúcstalálkozó egyik fő témájával, az uniós gazdasági növekedés ösztönzésére hivatott intézkedéscsomaggal kapcsolatban a magyar miniszterelnök felhívta a figyelmet arra: világosan kimondták, hogy a tagországoknak már korábban megítélt pénzeket nem érintheti a Juncker-csomag. Ez „megkönnyebbülésre okot adó hír a közép-európaiak számára” – fogalmazott.
Orbán Viktor nagyon súlyos ügynek minősítette azt a kérdést, hogy szabad-e bármire – jelen esetben történetesen a növekedésösztönző csomag megvalósítására – hivatkozva eltekinteni a költségvetési hiány megengedett mértékétől.
„Ha egyszer ezt az elvet áttörjük, kétséges, hogy még egyszer vissza tudunk-e térni a fegyelmezett költségvetési gazdálkodáshoz” – jegyezte meg.
Az EU és az Egyesült Államok között tervezett szabad kereskedelmi megállapodást illetően Orbán Viktor elmondta: most először érzékelte, hogy vannak olyan kérdések, amelyeket szakértői szinten nem lehet rendezni, vagyis politikai döntést igényelnek. Ilyen – folytatta – a szuverenitás kérdése, az, hogy milyen módszerekkel rendezzék a jogvitákat. Magyarország ragaszkodik az államok szuverén igazságszolgáltatásának a rendszeréhez – szögezte le.
Orbán Viktor „közép-európai összefogottságnak” nevezte, hogy a mostani EU-csúcs következtetéseinek a szövege lényegre törő, és annak terjedelme a töredéke az előző csúcstalálkozók zárónyilatkozatainak. Megfogalmazása szerint először volt olyan ülése az Európai Tanácsnak, amelyet Donald Tusk volt lengyel kormányfő személyében „közép-európai ember, Magyarország egyik barátja” vezetett.
Az eddigi szokással ellentétben már az első napon, csütörtökön sikerült minden napirendi kérdésben egyetértésre jutniuk az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek, így az Európai Tanács ülése nem folytatódik pénteken – közölte a tanácskozást követően Donald Tusk, a testület elnöke. Oroszországgal és az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban úgy vélte, az EU eddig eseményről eseményre reagált a fejleményekre, de túl kell lépni a defenzíván. „Rá kell ébrednünk saját erősségeinkre” – fogalmazott az Európai Tanács új elnöke, tudatva egyúttal: jövő márciusban az Európai Tanács visszatér a kérdésre.
Angela Merkel német kancellár a megbeszéléseket követően tudatta: Ukrajna területi integritása a feltétele az Oroszországgal szembeni szankciók megszüntetésének. Mint fogalmazott: egyelőre nem lát okot erre. „A büntetőintézkedések konkrét okok miatt születtek, és csak ezek megszűnése esetén lehet őket megszüntetni” – jelentette ki.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke arra az álláspontra helyezkedett, hogy nyitva kell hagyni a párbeszéd csatornáit Moszkvával. A beruházási csomagot előterjesztő Juncker közölte, hogy a konkrét tagállami hozzájárulásokról nem folyt mélyreható vita, mert a „projektek még nincsenek kiérlelve”, viszont egyik tagország sem zárta ki, hogy hozzájárulna a beruházási alaphoz, amelynek fogadtatása kedvező volt, méretét senki sem találta elégtelennek. A bizottság tervei szerint a következő három évben, 21 milliárd euró uniós forrás és az Európai Beruházási Bank hiteleinek felhasználásával, túlnyomórészt magántőke mozgósításával 315 milliárd euró értékű beruházásnak kellene megvalósulnia.
