„Ha egyszer ezt az elvet áttörjük, kétséges, hogy még egyszer vissza tudunk-e térni a fegyelmezett költségvetési gazdálkodáshoz” – jegyezte meg.
Az EU és az Egyesült Államok között tervezett szabad kereskedelmi megállapodást illetően Orbán Viktor elmondta: most először érzékelte, hogy vannak olyan kérdések, amelyeket szakértői szinten nem lehet rendezni, vagyis politikai döntést igényelnek. Ilyen – folytatta – a szuverenitás kérdése, az, hogy milyen módszerekkel rendezzék a jogvitákat. Magyarország ragaszkodik az államok szuverén igazságszolgáltatásának a rendszeréhez – szögezte le.
Orbán Viktor „közép-európai összefogottságnak” nevezte, hogy a mostani EU-csúcs következtetéseinek a szövege lényegre törő, és annak terjedelme a töredéke az előző csúcstalálkozók zárónyilatkozatainak. Megfogalmazása szerint először volt olyan ülése az Európai Tanácsnak, amelyet Donald Tusk volt lengyel kormányfő személyében „közép-európai ember, Magyarország egyik barátja” vezetett.
Az eddigi szokással ellentétben már az első napon, csütörtökön sikerült minden napirendi kérdésben egyetértésre jutniuk az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek, így az Európai Tanács ülése nem folytatódik pénteken – közölte a tanácskozást követően Donald Tusk, a testület elnöke. Oroszországgal és az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban úgy vélte, az EU eddig eseményről eseményre reagált a fejleményekre, de túl kell lépni a defenzíván. „Rá kell ébrednünk saját erősségeinkre” – fogalmazott az Európai Tanács új elnöke, tudatva egyúttal: jövő márciusban az Európai Tanács visszatér a kérdésre.
Angela Merkel német kancellár a megbeszéléseket követően tudatta: Ukrajna területi integritása a feltétele az Oroszországgal szembeni szankciók megszüntetésének. Mint fogalmazott: egyelőre nem lát okot erre. „A büntetőintézkedések konkrét okok miatt születtek, és csak ezek megszűnése esetén lehet őket megszüntetni” – jelentette ki.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke arra az álláspontra helyezkedett, hogy nyitva kell hagyni a párbeszéd csatornáit Moszkvával. A beruházási csomagot előterjesztő Juncker közölte, hogy a konkrét tagállami hozzájárulásokról nem folyt mélyreható vita, mert a „projektek még nincsenek kiérlelve”, viszont egyik tagország sem zárta ki, hogy hozzájárulna a beruházási alaphoz, amelynek fogadtatása kedvező volt, méretét senki sem találta elégtelennek. A bizottság tervei szerint a következő három évben, 21 milliárd euró uniós forrás és az Európai Beruházási Bank hiteleinek felhasználásával, túlnyomórészt magántőke mozgósításával 315 milliárd euró értékű beruházásnak kellene megvalósulnia.
