Orosz különleges erők harcolhattak Donecknél

Az ukránok emellett azzal is vádolják Moszkvát, hogy benzint szállítottak Kelet-Ukrajnába.

Orosz különleges erők vettek részt az elmúlt napokban az Ukrajna keleti részén fekvő, stratégiai fontosságú Doneck repülőterénél folyó heves harcokban, a szeptemberben megkötött tűzszünet ellenére – állította hétfőn az ukrán hadsereg szóvivője. Andrij Liszenko azzal is megvádolta Moszkvát, hogy nehéztüzérségi lőszert csempészett a szakadár erőknek.

Ukrán részről azt is Oroszország szemére vetették ismételten, hogy csapatokat és katonai eszközöket küldött az oroszbarát fegyvereseknek Kelet-Ukrajnába. A Kreml rendszeresen cáfolja, hogy részese lenne a konfliktusnak, amelyben már 4300 ember halt meg. A Reuters brit hírügynökségnek adott telefonos interjúban az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács szóvivője hozzátette, hogy az elmúlt 24 órában három ukrán halt meg a szakadárok felerősödött tüzérségi csapásaiban. A harcok fokozódása szerinte összefügg az Oroszországból vasárnap érkezett újabb nagy segélyszállítmánnyal.

A kamionok mellett 18 benzinszállító tartálykocsi és 4 kísérő jármű is volt abban az orosz segélykonvojban, amely vasárnap érkezett a kelet-ukrajnai szakadár területre – közölte honlapján hétfőn az Unian ukrán hírügynökség az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tájékoztatására hivatkozva.

Az EBESZ-megfigyelők vasárnap helyi idő szerint 9 óra 42 perckor regisztrálták a konvoj belépését ukrán területre Doneck határátkelőnél. A konvoj a szervezet közleménye szerint 21 kamionból, 18 benzinszállító tartálykocsiból és 4 kísérő járműből állt. A konvoj utolsó járműve vasárnap este 21 óra 16 perckor tért vissza az Oroszországi Föderáció területére. További részleteket az EBESZ nem közölt. Az Unian megjegyezte, hogy a benzinszállító tartálykocsik szállítmánya nem tartozik a humanitárius segély kategóriájába, a négy kísérő jármű rendeltetése pedig ismeretlen.

A hónapok óta tartó harcok miatt a szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai területeken sokan maradtak élelem és gyógyszer nélkül. Oroszország erre hivatkozva indított útnak több segélyszállítmányt, amit a Nyugat-barát kijevi kormány cinikus lépésnek tekint. A vasárnapi segélyszállítmány – amely szintén Kijev engedélye nélkül lépett be ukrán területre – már a nyolcadik volt augusztus közepe óta.

Victoria Nuland európai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai helyettes államtitkár november 26-án azt állította, hogy az orosz „humanitárius segélyszállítmányban” nyilvánvalóan páncélosoknak szánt üzemanyag és a szakadár fegyveresek számára küldött felszerelés is van.

Még mindig több mint 35 ezer ukrán menekült tartózkodik az oroszországi ideiglenes befogadótáborokban – közölték a rendkívüli helyzetek orosz minisztériumánál hétfőn. Alekszandr Dobrisevszkij, a tárca szóvivője elmondta, hogy Oroszország különböző régióiban a menekültek befogadására létrehozott ideiglenes táborok száma az utóbbi egy hét alatt 20-szal csökkent, és ez idő alatt a menekültek közül másfél ezren elhagyták a befogadóhelyeket. Jelenleg 769 ilyen tábor működik, a több mint 35 ezer ukrán menekült majdnem egyharmada gyermek.

Az orosz Szövetségi Migrációs Szolgálat 10 nappal ezelőtt közölt adatai szerint mintegy 2,6 millió ukrán állampolgár tartózkodik Oroszországban, egymillióval több, mint tavaly. Közülük 826 ezren Délkelet-Ukrajnából érkeztek. 240 ezren kérnek menedékjogot Oroszországban, több mint 115 ezren pedig ideiglenes tartózkodási engedélyért fordultak a hatósághoz. Munkavállalási engedélyt 400 ezer ukránnak adtak ki.

A Szaratovi terület egy internetes hírportálja arról számolt be hétfőn, hogy a délkelet-oroszországi régióban lévő egyik táborból az ott élő ukrán menekültek jogvédőkhöz fordultak, mert attól tartanak, hogy január végén az utcára kerülnek. A területi kormány november 10-én hozott határozata szerint ugyanis minden munkaképes menekültnek önállóan el kell helyezkednie valahol és el kell hagynia a befogadótáborokat. Az Ivantyejevszkij járási hivatalban közölték az ukránokkal, hogy a férfiak számára van munka a térségben, a nőknek viszont maguknak kell munkát találniuk.

Az egyik ukrán asszony az Orosz Ügyvédi Egyesülés az Emberi Jogokért nevű szervezetnek elmondta, hogy hazájában 22 évig dolgozott orvosként, most pedig Ivantyejevka faluban csupán egy takarítói állást sikerült szereznie. Fizetségként havi 3 ezer rubelt (jelenlegi árfolyamon mintegy 14 ezer forint) kap, ami még a faluban sem elég a lakhatásra, és attól tart, hogy az utcára kerülhet. Elbeszélése szerint a menekültek közül az orvosok, tanárok és más magasan képzett, komoly tapasztalattal rendelkező szakemberek sem találnak maguknak munkát a délkelet-oroszországi Szaratovi területen.