Vlagyimir Putyin elnök köszönetet mondott az orosz fegyveres erőknek a „krími események” idején tanúsított hősiességért és szakmai teljesítményéért. „Ismét szeretném megköszönni a fegyveres erők vezetésének, az egységek személyi állományának a pontos, visszafogott, kimért cselekvését, hősiességét és szakmai teljesítményét” – mondta. Hangsúlyozta, hogy az orosz katonák bizonyosan megvédték a félsziget lakóinak életét a vérontástól és a humanitárius katasztrófától, s biztosították a feltételeket az állampolgárok szabad véleménynyilvánításához a referendum idején.
Az államfő a védelmi tárca vezetésének kibővített ülésén kijelentette, hogy Moszkva katonapolitikája nem változik, ugyanakkor a védelmi doktrína egyben azt jelenti, hogy Oroszország „keményen és következetesen megvédi érdekeit és szuverenitását”.
Szergej Lavrov külügyminiszter az orosz fővárosban tárgyalt Ivica Dacic szerb külügyérrel. Úgy fogalmazott, hogy Moszkva nem lát semmilyen Ukrajnával kapcsolatos vitát a Nyugattal, viszont egy sor olyan cselekedetet vagy éppen tétlenséget tapasztal, amellyel a nyugati hatalmak megsértik a saját maguk által vállalt kötelezettségeket. A miniszter szerint mindezek miatt maradt büntetlenül az ukrajnai államcsíny, és a Nyugat mindent megenged a háború pártján álló ukrán politikai erőnek.
Lavrov ezt az általa háborúpártinak nevezett erőt azzal vádolta, hogy az akarata érvényesül az Ukrajna blokkon kívüli státusának megváltoztatására irányuló törvénytervezetben, és Oroszországnak az ENSZ Biztonsági Tanácsából való kizárásának a kezdeményezését szorgalmazó ukrán javaslatokban. Hozzátette: az ukrán háborúpárti politikusok azt akarják, hogy Délkelet-Ukrajnában mindaz megismétlődjön, ami az 1990-es évek derekán a Horvátországon belül kikiáltott, majd a horvát katonák által felszámolt úgynevezett Krajinai Szerb Köztársasággal történt.
Egyébként londoni pénzügyi elemzők szerint egyre több jele mutatkozik annak, hogy a rubelválság kezd átterjedni az orosz bankrendszerre.
Petro Porosenko ukrán államfő a lengyel parlamentben szerdán mondott beszédben megerősítette, hogy országa NATO-tagságra pályázik, és kijelentette: hazatérése után benyújtja javaslatát a parlamentnek, hogy Kijev mondjon le a tömbön kívüli státusról.
Az orosz külügyminiszter közölte: Moszkva abból indul ki, hogy az ukrán elnök a délkelet-ukrajnai békés rendezés mellett áll ki.
Szergej Lavrov a szerb külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón azt is hangoztatta, hogy Oroszország készen áll az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet ukrajnai ellenőrző missziójának kibővítésére, és mindent megtesz annak érdekében, hogy Szerbia soros EBESZ-elnöksége sikeres legyen jövőre.
