Vlagyimir Putyin üzent Európának és Amerikának

Oroszország semmiképpen sem szakítja meg kapcsolatait az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal.

Az orosz elnök azt mondta, hogy országa „nyitott marad a világ felé, az együttműködés, a külföldi befektetések, közös tervek megvalósítása számára”. Kijelentette ugyanakkor, hogy szerinte a – Kreml Ukrajna-politikája miatt Oroszországgal szemben hatályba léptetett – külföldi szankcióknak nincs közük az általa „krími tavasznak” nevezett eseményekhez, a félsziget Oroszországhoz csatolásához. Azt mondta: „Ha az nem lett volna, valamit kitaláltak volna arra, hogy feltartóztassák a növekvő orosz gazdaság lehetőségeit.”

Vlagyimir Putyin szerint a külföldi korlátozások, szankciók és a belső problémák ellenszere Oroszországban a gazdasági, társadalmi fejlődés, a civil kezdeményezések szabadsága. Szakértők korábban felhívták a figyelmet arra, hogy Putyin büntetlenséget ígért a hazatérő orosz tőkének, és kemény fellépést helyezett kilátásba a devizapiaci manipulációkkal szemben. Hivatalos adatok szerint az idén 100 milliárd dollárnyi tőke áramlott ki Oroszországból.

Az orosz államfő a hatalom által megbénított civil – nem kormányzati – szervezeteknek is (NGO) üzent. Putyin az általa „szociális irányultságúnak” nevezett NGO-knak ígért támogatást, és ezt az általa alapított Összoroszországi Népfrontra bízta. Az úgynevezett ügynöktörvény több jogvédő szervezet működését nehezítette meg Oroszországban az utóbbi egy évben.

Vlagyimir Putyin 11. alkalommal tartotta meg a hivatalos formája szerint a parlament felsőházához, a Szövetségi Tanácshoz intézett évértékelő beszédét a Kremlben. A beszéd során az elnök hagyományosan a külföldnek is „üzen”, miközben meghatározza az orosz kül-, bel- és gazdaságpolitika feladatait.

Putyin azonban nem a gazdasági kérdésekkel, hanem a Krím félsziget Ukrajnától Oroszországhoz csatolásával kezdte beszédét. Amit mondott, először hangzott el orosz politikai vezetőtől. Közölte, hogy a Krím hatalmas civilizációs és szakrális jelentőséggel bír Oroszország számára. Ugyanúgy, mint a jeruzsálemi Templomhegy a zsidóságnak és a muzulmán vallás híveinek – mondta. Az orosz elnök ezt azzal magyarázta, hogy Vlagyimir herceg, későbbi kijevi nagyfejedelem a Krímben lévő Herszonban, a jelenlegi Szevasztopol melletti bizánci településen keresztelkedett meg, majd ő térítette keresztény hitre a Kijevi Ruszt.

Az orosz hatalomnak és különösen az orosz ortodox egyháznak érzékeny veszteség Kijevnek, az orosz történelem, vallás és kultúra bölcsőjének az eltávolodása a jelenlegi Oroszországtól.

Vlagyimir Putyin történelmi eseménynek nevezte, hogy a félszigetet március végén Ukrajnától Oroszországhoz csatolták, míg a délkelet-ukrajnai fegyveres konfliktust tragédiának minősítette, és kijelentette, hogy az teljes mértékben igazolja az orosz álláspont igazát. Azt is hangsúlyozta, minden népnek joga van arra, hogy megválassza útját és szövetségeseit, beleértve Ukrajnát is. Ugyanakkor ostorozta az ukrajnai hatalomváltást eredményező erőket támogató nyugati államokat és a szerinte államcsínnyel létrejött ukrán vezetést.

Az állami sajtóban rég várt eseményként beharangozott rendezvényre mintegy 1100 vendéget hívtak meg. Jelen voltak az orosz parlament mindkét házának vezető politikusai, a legfelső bíróság, az alkotmánybíróság, a kormány és a régiók kormányzói, köztársasági elnökei. Ott voltak a Kremlben a különböző vallási felekezetek képviselői, és neves közéleti személyiségek is. Kitüntetett figyelmet kaptak a Krím félsziget vezető politikusai, akiket Putyin külön köszöntött, kiemelve, hogy ők már orosz állampolgárok.