A Radikális Baloldal Koalícióját (Sziriza) vezető Cíprasz a Görögország nemzetközi hitelezői által elvárt megszorító intézkedések heves ellenzőjeként ismert Jánisz Varufakisz közgazdászt nevezte ki pénzügyminiszternek. Varufakisz szerint a görög adósság visszafizetését a gazdaság növekedésétől kell függővé tenni, ami érvelése szerint az euróövezeti hitelezők számára is előnyösebb volna. Az 53 éves Varufakisz Nagy-Britanniában, Ausztráliában, Svédországban, Görögországnak és az Egyesült Államokban oktatott egyetemeken.
Ennek hatására több mint hat százalékot meghaladó veszteségbe csúszott az athéni tőzsde. Bár kinevezése nem okozott meglepetést, mégis erős eladási hullám söpört végig a tőzsdén. Az Athex napi mélypontja 761,22 pont volt, ami 6,39 százalékos csökkenést jelent az előző napi záróértékhez képest. A kereskedés végére mérséklődött a pánik, így az Athex 3,69 százalékos mínuszban, 783,53 ponton zárt.
A gazdasági és pénzügyi területet is felügyelő miniszterelnök-helyettesi tisztségre a 66 éves Jánisz Dragaszakiszt nevezték ki. Akárcsak az új pénzügyminiszter, ő is a hitelezőkkel kötött, jelenleg érvényes megállapodások heves bírálójának számít. A Szirizával koalícióra lépő jobboldali párt, a Független Görögök (Anel) vezetője, Panosz Kammenosz a védelmi miniszteri tisztséget fogja betölteni az új athéni kormányban.
Cíprasz a választási győzelmet követően bejelentette: kormánya újratárgyalja az országának nyújtott nemzetközi pénzügyi segély feltételeit, hogy azok „igazságosak és mindkét fél számára előnyösek legyenek”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy el akarja kerülni „a kárt okozó összeütközést” Athén európai partnereivel.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank és az euróövezeti országok vezetői hétfőn sorra figyelmeztették a formálódó görög kormányt, hogy be kell tartania a megállapodásokban foglalt kötelezettségeit, törlesztenie kell az ország államadósságát, és legfeljebb a hitelek visszafizetésének átütemezésére számíthat. Varufakisz hétfőn a BBC rádiónak azt mondta, „nincs napirendben Görögország távozása az euróövezetből”. Arra a kérdésre, hogy milyen eséllyel lehet Görögország továbbra is az euróövezet tagja például egy vagy öt év múlva, kitérően annyit mondott: jóslásokba nem szeretne belemenni, de tekintettel Európa jelenlegi törékeny állapotára, nagyon óvatosnak kell lenni. A Sziriza a szavazatok 36,3 százalékát nyerte el a vasárnapi előre hozott választáson, a Független Görögök 4,8 százalékot kaptak.
Már csak megszorításellenesnek állítják be a korábbi radikális baloldalinak elkönyvelt görög Sziriza pártot. Az egykor szélsőbaloldali tömörülés politikusai tavaly a londoni Cityben jártak, azóta ők is szelídültek, és a piac is nyugodtabb lett. Most pedig kormányra kerültek.
Cíprasz vasárnapi, ünnepi beszédében nem volt túl vehemens. Általánosságban beszélt csak, történelmi sikert emlegetett. A ködös mondatokat azonban jóval nehezebb beáraznia a piacnak, mint azt, hogy nemet mondanak a trojka által követelt privatizációnak és megszorításoknak.
Jelen helyzetben a görögöknél erre egyedül a Sziriza képes, amely ha koalícióra kényszerülve is, de kormányt tudott alakítani, méghozzá egy jobboldali párttal, amely EU- és megszorításügyben sokszor még keményebb, mint Cípraszék. Így könnyen előfordulhat, hogy a görög sajtó által csak különös házasságnak nevezett koalícióban a Sziriza eljátszhatja majd a kompromisszumkész, békülékeny felet.
