Várhatóan így még tavasszal eldől, kihallgathatják-e terheltként a jobbikos EP-képviselőt. Az ügyben megbízott jelentéstevő, Tadeusz Zwiefka tanácsadója tegnap telefonon megerősítette, hogy a magyar ügyészség által benyújtott bizonyítékok alapján az EP érintett testülete elegendő okot lát arra, hogy tárgyaljon az ügyben. Monika Jagiello kifejtette: a bizottság az ülésre meghívja Kovács Bélát, akinek jogában áll majd elmondania saját álláspontját, illetve kérdezhetnek is tőle a jelenlevők. Az egy- vagy kétnaposra tervezett zárt tárgyalás végén a 25 tagú bizottság dönt majd arról, hogy jogos-e a mentelmi jog felfüggesztésének kérése. Ezután az ügyet az Európai Parlament plenáris ülése elé bocsátják, ahol szavazásra kerülhet a felfüggesztésre vonatkozó kérés.
A lapunknak nyilatkozó brüsszeli forrás arról számolt be, hogy az ügy eddig az Európai Parlamentben nem váltott ki jelentős indulatokat, többek közt azért, mert kirobbanása az EP-választások idejére esett. Hozzátette, nehezen tudná elképzelni, hogy végül Brüsszel elutasítja Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését.
Lapunk számolt be először arról, hogy a jobbikos politikussal szemben az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014. április elején tett feljelentést, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel Moszkvába látogatott. Kovács egy jelenleg is aktív, egykor a KGB-nek dolgozó ügynökkel kapcsolatos nyomozás során került a magyar szolgálatok látókörébe, amikor külföldi jelzést kaptak az orosz férfiról.
A minden részletében államtitkot képező nyomozásról a főügyészség csak azt közölte, hogy eljárásuk tárgya egy olyan bűncselekmény, amelynek büntetési tétele kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. Az előző ciklusban is Brüsszelbe delegált Kovács a tavaly májusi uniós parlamenti választáson a Jobbik listáján harmadikként ismét mandátumhoz jutott. Az EP elnöke júliusban jelentette be, hogy a magyar hatóságok kérték Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, majd az ügy az EP jogi ügyekkel foglalkozó bizottságához került, s a bizottság jelentéstevőjeként Tadeusz Zwiefka lengyel néppárti európai parlamenti képviselőt nevezték meg.
A jobbikos képviselő mentelmi jogának felfüggesztését tárgyaló parlamenti bizottság munkáját egy ideig hátráltatta, hogy nem tisztázódott, jelentéstevőjük milyen nyomozati dokumentumokba kaphat bepillantást anélkül, hogy ezzel államtitkot sértene.
Az Index tavaly ősszel tényfeltáró cikket közölt Kovács Béla gyermekkoráról, orosz feleségéről és az asszony állítólagos KGB-s munkájáról. Többek között azt írták: a Jobbik EP-képviselője 1979-ben Tokióban ismerte meg Szvetlana Isztosinát, aki a szovjet titkosszolgálat futára volt. A portál információi szerint Isztosinának Kovácson mellett egy japán, s egy ideig egy osztrák férje is volt. Az asszony titkosszolgálati érintettségéről szóló értesülést Kovács Béla nevelőapja is megerősítette, a Jobbik EP-képviselője viszont Strasbourgban azt mondta: sem ő, sem a felesége „soha, semmilyen titkosszolgálattal nem állt kapcsolatban”. A cikk megjelenése után a Jobbik és a kompromittálódott képviselő is azt írta: „napnál is világosabb, hogy az újságírót és az Indexet titkosszolgálati dezinformációkkal manipulálták”.
