Várhatóan így még tavasszal eldől, kihallgathatják-e terheltként a jobbikos EP-képviselőt. Az ügyben megbízott jelentéstevő, Tadeusz Zwiefka tanácsadója tegnap telefonon megerősítette, hogy a magyar ügyészség által benyújtott bizonyítékok alapján az EP érintett testülete elegendő okot lát arra, hogy tárgyaljon az ügyben. Monika Jagiello kifejtette: a bizottság az ülésre meghívja Kovács Bélát, akinek jogában áll majd elmondania saját álláspontját, illetve kérdezhetnek is tőle a jelenlevők. Az egy- vagy kétnaposra tervezett zárt tárgyalás végén a 25 tagú bizottság dönt majd arról, hogy jogos-e a mentelmi jog felfüggesztésének kérése. Ezután az ügyet az Európai Parlament plenáris ülése elé bocsátják, ahol szavazásra kerülhet a felfüggesztésre vonatkozó kérés.
A lapunknak nyilatkozó brüsszeli forrás arról számolt be, hogy az ügy eddig az Európai Parlamentben nem váltott ki jelentős indulatokat, többek közt azért, mert kirobbanása az EP-választások idejére esett. Hozzátette, nehezen tudná elképzelni, hogy végül Brüsszel elutasítja Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését.
Lapunk számolt be először arról, hogy a jobbikos politikussal szemben az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014. április elején tett feljelentést, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havi rendszerességgel Moszkvába látogatott. Kovács egy jelenleg is aktív, egykor a KGB-nek dolgozó ügynökkel kapcsolatos nyomozás során került a magyar szolgálatok látókörébe, amikor külföldi jelzést kaptak az orosz férfiról.
A minden részletében államtitkot képező nyomozásról a főügyészség csak azt közölte, hogy eljárásuk tárgya egy olyan bűncselekmény, amelynek büntetési tétele kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. Az előző ciklusban is Brüsszelbe delegált Kovács a tavaly májusi uniós parlamenti választáson a Jobbik listáján harmadikként ismét mandátumhoz jutott. Az EP elnöke júliusban jelentette be, hogy a magyar hatóságok kérték Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, majd az ügy az EP jogi ügyekkel foglalkozó bizottságához került, s a bizottság jelentéstevőjeként Tadeusz Zwiefka lengyel néppárti európai parlamenti képviselőt nevezték meg.
