Európa csak közösen tud fellépni a terror ellen

Az európai lapok többsége a franciaországi megmozdulásokon létrejött egység fontosságára hívta fel a figyelmet.

Franciaország a vasárnapi megmozdulásokkal erőteljes és félreérthetetlen üzenetet küldött a világnak, hogy nem adja fel alapértékeit, az önkifejezés szabadságát és a toleranciát, amelyek a köztársaság alapját képezik – írta hétfői számában a Financial Times című tekintélyes brit gazdasági és politikai napilap európai kiadása. A lap szerint a francia nép egységről és ellenálló képességről, rugalmasságról tett felejthetetlen tanúbizonyságot.

A Boko Haram szélsőséges iszlamista szervezet tagjai 16 falut és Baga városát égették fel Nigériában az elmúlt napokban, tízezreket kényszerítve otthonuk elhagyására. A terrorszervezet történetének ez volt az eddigi legnagyobb mészárlása. A legfrissebb becslések több százra teszik a halottak számát, az utcákat oszlásnak indult holttestek borítják mindenütt. Az áldozatok legnagyobbrészt gyermekek, nők és idősek.

Legalább tizenkilenc ember meghalt és tizennyolcan megsebesültek, amikor egy tíz év körüli kislány felrobbantotta magát az északkelet-nigériai Maiduguri város egyik zsúfolt piacán szombaton.

Síita mecsetnél követtek el merényletet a pakisztáni Ravalpindiben pénteken, a robbantás következtében legalább heten meghaltak és tizenöten megsebesültek.

Kávéházban robbantotta fel magát egy öngyilkos merénylő a libanoni Tripoliban szombaton, a detonációban legalább kilencen meghaltak és harmincöten megsebesültek.

A szerkesztőségi cikk úgy véli, most minden európai vezetőnek az előttük álló nehéz feladatra kell összpontosítania. A francia politikai elitnek mindent meg kell tennie, hogy megőrizze és kiaknázza a vasárnap mutatott egységet, és ne engedje, hogy politikai vádaskodásba és feszültségekbe forduljon át. A cikk megjegyzi, hogy a szélsőjobboldali Nemzeti Front megerősödhet, és a franciaországi muszlim közösséget kiálthatja ki bűnbaknak, de nagyon fontos, hogy az ország vezetői erre ne azzal feleljenek, hogy „flörtölni” kezdenek a szélsőjobboldal politikájával. „A terrorra adott választ a vasárnap mutatott nyugodt egységnek kell meghatároznia” – húzta alá a lap.

A francia hatóságoknak felül kell vizsgálniuk biztonsági képességeiket, és arra is választ kell adniuk, hogyan fordulhatott elő, hogy ismerték az elkövetőket, ők mégis fegyvereket halmozhattak fel. A napilap szerint az iszlám nevében fellépő bűnözőket nem lehet pusztán rendvédelmi eszközökkel megfékezni. A francia hatóságoknak fáradságot nem kímélve kell nekilátniuk, hogy a muszlim közösségek fiataljait letérítsék a radikalizálódás útjáról – írja a Financial Times.

A brit konzervatív The Times lépéseket sürgetett Európa biztonságának szavatolására, elsősorban a határvédelem terén. „Globális szinten Európa biztonsága garantált, de nem magától értetődő. Úgy kell gyászolnunk a terrortámadások áldozatait, hogy élünk azokkal a szabadságjogokkal, amelyekért meghaltak, bár ez még nem lesz elegendő. A muszlimoknak egyértelműen meg kell tagadniuk azokat az imámokat, akik erőszakot prédikálnak. Európa határait szigorúbban kell őrizni, hogy meg lehessen akadályozni a dzsihadisták Szíriából való visszatérését és vissza lehessen vonni állampolgárságukat. (Francois) Hollande (francia elnök) azt mondta, Franciaország a terrortámadások miatt örökre felháborodott marad. Előbb vagy utóbb azonban a felháborodást tetteknek kell követnie” – írta a lap.

A Neue Zürcher Zeitung című svájci liberális-konzervatív napilap a francia szélsőjobb és a muszlim bevándorlók közti párbeszéd szükségességét hangsúlyozta kommentárjában. „Az összetartás és a demokrácia melletti kiállás nem utolsósorban az éles feszültségek és törésvonalak jellemezte társadalom magabiztosságának függvénye, azon társadalomé, amely most azon munkálkodik, hogy egy nyílt fenyegetés nyomása alatt egy új egységet formáljon. Francois Hollande elnök egységre buzdított, mégis tartózkodott attól, hogy meghívja a párizsi felvonulásra az idegengyűlölő jobboldal vezetőjét, Marine Le Pent, amit ez utóbbi a rendezvényről való kizárásként értékelt. Márpedig ha arról van szó, hogy egy vegyes társadalomban az együttélés módját, kiváltképp a muszlimokkal való együttélését sürgősen újraalkudják, elengedhetetlen, hogy két csoport mindenképpen részt vegyen az erről szóló párbeszédben: a bevándoroltak, és azok a franciák, akiknek baja van a bevándorlókkal” – olvasható a lapban.

A Pravda című baloldali szlovák lap a gyűlölet és fanatizmus elleni európai összefogást méltatta. „A párizsi utcákon több mint ötven nemzetközi politikai vezető és mintegy egymillió ember demonstrálta egységét a gyűlölettel és a fanatizmussal szemben. A felháborodás valódi, ahogy az európai bevándorlás-politikát övező problémák is azok. Mindazonáltal nagyon fontos volt, hogy az első jel, amelyet Európa január 7. után a világnak – köztük a világ összes muszlimjának – küldött, olyan volt, amilyen” – írta a Pravda.

A Nezaviszimaja Gazeta című orosz lap a muszlim bevándorlók beilleszkedésének elmaradásával indokolta a történteket. „A párizsi véres dráma megmutatta, hogy milyen védtelen a modern társadalom a terrorizmussal szemben – különösen, ha az elkövető az adott ország polgára és kihasználja szabadságait. (...) A tettesek gyakran bevándorló hátterű muszlimok, akiknek nem sikerült beilleszkedniük. A terroristák a Charlie Hebdo szerkesztőségében azt akarták megmutatni, hogy magukat egy vallás védelmezőjének tartják. Pontosan az ilyen akciókkal toboroznak újabb híveket. Ezen a ponton – sajnos – sikeresek. Ezzel szemben Európa csak közösen tud fellépni” – áll a lapban.

A liberális kötődésű román Adevarul blogrovatának egyik szerzője képmutatásnak minősítette azt, hogy több mint ötven ország vezető politikusa is részt vett a párizsi szolidaritási tüntetésen. Liviu Iolu szerint Francois Hollande francia elnök kezdeményezése „undorító módon” kisajátította és eltérítette az újságírók és civilek által kezdeményezett felvonulást.

A szerző úgy vélte, több olyan vezető csatlakozott a részvétnyilvánításokat „peckesen pózolva” fogadó Hollande-hoz, akik esetében szerinte megkérdőjelezhető, mennyire értékelik a párizsi menetelés által képviselt sajtószabadságot. A cikkíró – a török kormányfő, illetve az egyiptomi és az orosz külügyminiszter mellett – Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelenlétét is kifogásolta, akiről azt írta, hogy „megadóztatta az internetet, elnyomja a civileket és az ellenzéket és adóellenőröket uszít a kritikus sajtóra”.