Párizsban a politikai vezetők karöltve, némán mentek, a francia elnökbe balról Angela Merkel német kancellár, jobbról Ibrahim Boubacar Keita mali elnök karolt. Az első sorban volt látható többek között Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke. Mögöttük vonult más államok vezetőinek társaságában Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
A világ vezető politikusai autóbuszon érkezetek a francia elnöki hivatalból, ahol Hollande előzetesen vendégül őket. A politikusokat – akik közül többen is üdvözölték a menet menti házak ablakában lévő embereket – hatalmas tapssal fogadta a tömeg.
A politikusokkal párhuzamosan egy másik útvonalon a Charlie Hebdo című szatirikus lap elleni szerdai véres merénylet és az azt követő túszejtések 17 áldozatának hozzátartozói indultak el. Mindkét csendes menet a République (Köztársaság) tértől indult az onnan három kilométerre található Nation (Nemzet) térre. A demonstráción Gyurcsány Ferenc volt magyar kormányfő is részt vett.
A felvonulók közül sokan a tüntetést biztosító rendőrökkel is kezet fogtak, megölelték őket, gratuláltak nekik.
Az állam- és kormányfők felvonulása 4 óra körül véget ért. A menet végeztével a francia államfő egyenként üdvözölte a megjelent külföldi vezetőket, majd elvegyült a tömegben.
A megemlékező menet több órán át vonult, majd maradt az utcán.
Vidéki városokban együttvéve több mint 600 ezren vonultak utcára. Az AFP becslése szerint 150-200 ezer ember tüntetett az ország harmadik legnagyobb városában, Lyonban, legalább 100 ezren vonultak fel Bordeaux-ban, több mint 60 ezren Rennes-ben és Marseille-ben.
Lyonban meg kellett hosszabbítani a menet eredeti útvonalát, hogy mindenki elférjen. Két napon belül már másodszor vonultak utcára Marseille-ben, Franciaország második legnagyobb városában, ahol szombaton is tüntetést tartottak 45 ezer ember részvételével.
Mintegy 60 ezren tiltakoztak Saint-Etienne-ben a Mi mind Charlie vagyunk feliratú fekete transzparens alatt. Hatalmas volt a mozgósítás Perpignanban, ahol a 110 ezer lakosból 40 ezren mentek utcára. Mintegy 100 ezer fővel a második világháború óta eltelt időszak egyik legnagyobb tüntetését tartották Bordeaux-ban, ahol egy perc néma csenddel is adóztak az áldozatok emlékének.
Ezrek gyűltek össze Strasbourgban, sokan gyermekekkel. Clermont-Ferrand-ban legalább 30 ezren fejezték ki tiltakozásukat a terrorizmus és a fanatizmus ellen, sokan karikaturisták rajzaival a kezükben.
A vasárnapi tüntetéssorozat kora hajnalban kezdődött a Franciaországhoz tartozó csendes-óceáni Új-Kaledónián, ahol négyezren gyűltek össze Nouméában.
Európa más országaiban és a világ más részein is demonstrációkat tartottak a szolidaritás jegyében. Brüsszelben nagyjából 20 ezer ember vonult utcára az „Együtt a gyűlölet ellen” címmel meghirdetett meneten. Bécs belvárosában 12 ezren vettek részt a terrorizmus elleni tüntetésen, Luxembourgban mintegy 2000 ember gyűlt össze, Londonban ezer ember ment ki a Trafalgar térre.
Madridban több száz muzulmán gyűlt össze „Nem a mi nevünkben” transzparens alatt az Atocha pályaudvarnál, ahol minden idők egyik leggyilkosabb iszlamista terrortámadását követték el 2004 márciusában. Muszlim vallási vezetők kisebb csoportja később koszorút helyezett el „Szolidaritásból Franciaországgal” felirattal a francia nagykövetségen.
Jeruzsálemben több mint ötszázan, Rámalláhban, a ciszjordániai Palesztin Hatóság székhelyén körülbelül kétszázan tartottak szolidaritási tüntetést Franciaországgal. A nap végére gyertyás megemlékezést hirdettek meg Gáza városában is.
Az európai országok belügyminiszterei eközben az Európai Unió külső határainak fokozottabb ellenőrzésére szólítottak fel. Az egyeztetést kezdeményező francia belügyminiszter közölte: mindannyian egyetértenek abban, hogy bizonyos kritériumok alapján bizonyos utasoknál mélyreható ellenőrzést kell végezni. Emellett kiemelte, hogy a terrorellenes küzdelem keretében ki kell építeni a légitársaságok utasainak adatait összegyűjtő rendszert.
A résztvevők kiemelték, hogy a jövőben a potenciális merénylők fokozottabb megfigyelésére és követésére kell helyezni a hangsúlyt. A miniszterek kifejtették, szorosabb együttműködésre törekednek az internetes szolgáltatókkal, hogy a szélsőséges tartalmakat a lehető leggyorsabban el lehessen távolítani az egyes oldalakról. Hozzátették, hogy az erőszakra felszólító tartalmak megfigyelésének minden esetben együtt kell járnia a szólásszabadság szigorú betartásával.
A Bild am Sonntag című vasárnapi német lap arról számolt be, hogy a párizsi vérengzés után újabb iszlamista terrortámadások történhetnek Európában. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) információi szerint az Iszlám Állam egy európai támadássorozat nyitányaként tartja számon a párizsi mészárlást – írta az újság. Az NSA röviddel a Charlie Hebdo elleni merényletet és a túszejtéseket követően újabb üzeneteket fogott el, amelyek szerint Párizs után más európai fővárosok következnek – közölte a lap, hozzátéve, hogy az NSA által rögzített beszélgetésekben elhangzik Róma neve.
A France24 élőben közvetíti a tiltakozó megmozdulást:
„Emeljétek fel a tollaitokat!”, „Szabadság, egyenlőség, rajzoljatok, írjatok!” „Charlie vagyok” – ezek a feliratok voltak olvashatók a párizsi menet indulása előtt két órával a République (Köztársaság) téren látható táblákon, ahol a napos időben már akkor hatalmas tömeg gyűlt össze. Az emberek gyertyákat gyújtottak és virágokat helyeztek el a téren álló, a francia köztársaságot szimbolizáló Marianne-szobor lábánál, többen a francia himnuszt énekelték, mások sírtak.
A Boko Haram szélsőséges iszlamista szervezet tagjai 16 falut és Baga városát égették fel Nigériában az elmúlt napokban, tízezreket kényszerítve otthonuk elhagyására. A terrorszervezet történetének ez volt az eddigi legnagyobb mészárlása. A legfrissebb becslések több százra teszik a halottak számát, az utcákat oszlásnak indult holttestek borítják mindenütt. Az áldozatok legnagyobbrészt gyermekek, nők és idősek.
Legalább tizenkilenc ember meghalt és tizennyolcan megsebesültek, amikor egy tíz év körüli kislány felrobbantotta magát az északkelet-nigériai Maiduguri város egyik zsúfolt piacán szombaton.
Síita mecsetnél követtek el merényletet a pakisztáni Ravalpindiben pénteken, a robbantás következtében legalább heten meghaltak és tizenöten megsebesültek.
Kávéházban robbantotta fel magát egy öngyilkos merénylő a libanoni Tripoliban szombaton, a detonációban legalább kilencen meghaltak és harmincöten megsebesültek.
A hatalmas tér mintegy negyedét egyébként elfoglalták a világ minden tájáról érkezett tévéstábok.
A menetet biztosítók mellett 5500 rendőrt mozgósítottak a francia fővárosban, közülük 2200-an a tüntetés helyszínén voltak, A környéken reggel óta tilos parkolni, tíz metrómegállót lezártak, a République tér 11 óra óta kizárólag gyalog közelíthető meg.
„Ma délután Párizs lesz a terrorizmussal szembeni ellenállás fővárosa” – mondta Laurent Fabius francia külügyminiszter az I-télé hírtelevíziónak adott interjúban.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, kultúráért is felelős tárcavezető csatlakozott ahhoz a közös nyilatkozathoz, amelyet Lettország elnöksége és a francia kulturális miniszter kezdeményezett az unió kulturális tárcavezetői körében a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni merénylet párizsi megemlékezésének alkalmából.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vasárnapi közleménye szerint a dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a művészi, valamint a szabad véleménynyilvánítás szabadsága az európai értékek alapját jelentik. „Az Európai Unió tagállamai továbbra is kiállnak amellett, hogy ezen értékeket a jövőben is meg kell védeni” – olvasható a közleményben. A 27 tagállam kulturális miniszterei közösen ítélik el a barbár cselekedetet, amely erőszakos módon ássa alá legfontosabb értékeinket és alapelveinket.
Orbán Viktor a magyar delegáció indulása előtt nyilatkozatot adott ki. Ebben az együttérzését kifejező miniszterelnök úgy fogalmazott: a terrorizmus előretörése Európában ma már valóság, ami napról napra növekszik. Az európai ember áll támadás alatt, az európai ember szabadsága és életformája – fejtette ki a kormányfő.
Francois Hollande francia államfő délelőtt fogadta a zsidó közösség képviselőit, az elnök a megmozdulás után a párizsi nagyzsinagógában tartandó megemlékezésre is elmegy. A terrortámadások harmadik napján az egyik dzsihadista egy párizsi kóser boltban ejtett túszokat, akik közül négyet megölt. Mind a négyen zsidók voltak. Hollande jelezte, hogy megerősítik a zsidó oktatási intézmények és a zsinagógák védelmét, „ha szükséges, a hadsereggel is”.
Jeruzsálemben, az Olajfák hegyén lévő ősi zsidó temetőben helyezik kedden örök nyugalomra a párizsi kóser élelmiszerüzlet túszdrámájában meggyilkolt négy zsidó áldozatot – közölte vasárnap a Ynet, a Jediót Ahronót című újság honlapja.
A párizsi kóser boltnak a túszejtőhöz hasonlóan mali származású muzulmán alkalmazottja bújtatta el a túszokat az alagsori hűtőkamrában. Bővebben>>>
Egy Amedy Coulibalyra hasonlító férfi az internetre vasárnap felkerült videóban az Iszlám Állam tagjának vallotta magát és azt állította, hogy a Charlie Hebdo elleni merénylet elkövetőivel összehangolta az akcióit. Bővebben>>>
