Obama most majd otthon is megkapja a magáét

Kedden Washingtonban összeül az új törvényhozás, amelynek mindkét házában két éven át a republikánusok lesznek többségben.

A republikánusok a tavaly novemberi félidős választásokon megszerezték a szenátusi többséget és tovább növelték dominanciájukat az eddig is a kezükben lévő képviselőházban. Képviselőházi többségükre támaszkodva a republikánusok már évek óta próbálják érvényesíteni akaratukat Obamával szemben költségvetési és egy sor más kérdésben. Keddtől várhatóan újabb területeken akarják majd elgáncsolni az elnök elképzeléseit, aki az utóbbi időben a kongresszus megkerülésével próbálta magát függetleníteni a törvényhozásbeli erőviszonyoktól.

Obama közölte: élni fog elnöki vétójogával, ha a republikánus törvényhozás olyan jogszabályokat fogad el, amelyeket ő maga ellenez. Ugyanakkor azon reményének is hangot adott, hogy adminisztrációja képes lesz kompromisszumra jutni a republikánusokkal számos fontos kérdésben, így a kereskedelempolitikát, az adószabályozás átalakítását és az infrastrukturális beruházások felpörgetését illetően is.

Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi frakcióvezetője is azt hangoztatta: az amerikai emberek kompromisszumokat várnak a törvényhozó és a végrehajtó hatalom megosztottsága ellenére. „Azt akarják, hogy olyan ügyeket keressünk, amelyekben egyet tudunk érteni, és fejlődést tudunk hozni az országnak” – mondta a CNN-nek.

Mindazonáltal McConnell azt is közölte: első dolga az lesz, hogy keresztülvigye a nagyszabású Keystone XL kőolajvezeték engedélyeztetését, holott az erre vonatkozó törvénytervezet tavaly novemberben megbukott az (akkor még demokrata többségű) szenátusban, és Obama már jelezte, hogy meg fogja vétózni a projektet. A Keystone XL a tervek szerint a kanadai Alberta tartomány olajhomokmezőitől a Mexikói-öböl partvidékén található finomítókig szállítaná az olajat, de a beruházást környezetvédők élesen támadják, miután az szerintük beláthatatlan károkkal járna.

Szintén viszályt teremthet az elnök és a törvényhozás között a belbiztonsági minisztérium finanszírozása, amely a december közepi költségvetési megállapodás alapján – republikánus nyomásra – csak február 27-ig biztosított. A republikánusok azért akadékoskodnak a minisztérium pénzelésével kapcsolatban, mert meg akarják akasztani Obama azon elnöki rendeletének végrehajtását, amely az Egyesült Államokban élő 11 millió illegális bevándorlóból mintegy négymilliót mentesített a kitoloncolástól.

A Reuters hírügynökség forrásai szerint a belbiztonsági minisztérium ügyét a republikánusok arra is megpróbálják majd felhasználni, hogy megakadályozzák Washington és Kuba kapcsolatainak normalizálását, amit az elnök a múlt hónapban jelentett be. A republikánusok között felháborodást keltett, hogy Obama fel akarja oldani a kommunista Kubára az 1960-as években kivetett gazdasági embargót és nagykövetséget akar nyitni Havannában. A szenátus külügyi bizottságának leköszönő demokrata elnöke, Robert Menendez vasárnap úgy vélte, valószínűtlen, hogy a törvényhozás felsőháza hozzájáruljon ahhoz, hogy az Egyesült Államok nagykövetet küldjön a karibi szigetországba.

Mindezek mellett pedig továbbra sem került le a republikánusok napirendjéről, hogy ha elgáncsolni már nem is tudják, legalább próbálják gyengíteni Obama egészségügyi reformját.

Az együttműködést nemcsak a két oldal olykor merőben ellentétes nézetei, hanem a köztük lévő mély bizalmi válság is nehezíti. „Hirtelen azt állítania (Obamának), hogy együtt fog működni a kongresszus tagjaival, azután, hogy évekig figyelmen kívül hagyta őket, meglehetősen nevetséges” – reagált az elnök békejobbot ígérő szavaira a képviselőház republikánus elnökének, John Boehnernek a szóvivője.

A 114. kongresszus alsóházában 247 republikánus (1928 óta a legtöbb) és 188 demokrata foglalhat majd helyet. A törvényhozók között lesz 87 nő és 46, valamely kisebbségből származó (fekete, vagy spanyol ajkú, illetve ázsiai) képviselő. A felsőházban 54 republikánus és 46 demokrata szenátor ül majd, köztük 20 nő és hat kisebbségi.