Oliver Stone: A CIA áll az ukrán vérengzés mögött

Az amerikai rendező szerint a tavaly februári véres kijevi események és a hatalomváltás mögött az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) állt.

Négy órát beszélgetett Moszkvában Viktor Janukoviccsal Oliver Stone amerikai rendező. A találkozó után arról írt Facebook-oldalán, hogy „a filmkészítés során a nyomokat követve egyre inkább úgy tűnik, az úgynevezett »mesterlövészek«, akik 14 rendőrt és 45 tüntetőt öltek meg, 85-öt pedig megsebesítettek, egy külső, harmadik fél agitátorai voltak”. Hozzátette, a szemtanúk elmondásai alapján mindezt Nyugat-barát elemek rendezték meg, és a CIA is hátrahagyta ujjlenyomatát.

A többek között A szakasz, a Tőzsdecápák, a JFK, a The Doors és a Született gyilkosok című filmek rendezője a világban máshol látott „forgatókönyvek” alapján úgy véli, ilyen akciót korábban már 1953-ban Iránban, 1973-ban Chilében és 2002-ben Venezuelában és több más országban is alkalmaztak. Stone az amerikai módszert csak a hatalomváltás 101-es programjaként emlegeti.

Kijelentései után igen keményen nekitámadtak az Ukrajna mellett kampányolók az interneten, többek között Putyin-bérencnek nevezve az amerikai rendezőt, aki Janukovics piszkos pénzén a Kreml propagandáját erősíti. Voltak olyan kommentelők, akik egyszerűen idiótának titulálták.

A brit The Guardian szerint Stone az egyetlen balos másként gondolkodó, aki ilyen magas szinten munkálkodhat Hollywoodban. A rendező nem rest politikailag igen érzékeny témákhoz nyúlni, így például Fidel Castróról is forgatott dokumentumfilmet, Hugo Chávez egykori baloldali venezuelai elnökkel is jó viszonyt ápolt, sőt nagyszerű embernek nevezte, aki képes a fősodortól eltérően cselekedni. Támadták amiatt is, hogy kiállt a szélsőbaloldali kolumbiai gerillaszervezet, a FARC mellett.

A hazájában sokszor erőteljesen a demokratákhoz húzó Stone George W. Bushról is kemény játékfilmet forgatott Josh Brolin főszereplésével. Az alkotást ráadásul a 2008-as elnökválasztási kampány hajrájában mutatták be, amit sok republikánus megmondóember is hevesen kritizált, mondván, a rendező beleszólt a választásba. Stone egyébként az ukrán történettel egy időben az amerikai megfigyelési botrányt kirobbantó, ugyancsak moszkvai „száműzetésben” élő Edward Snowdenről is filmet forgat.

A rendező ukrán helyzettel kapcsolatos megjegyzései nem számítanak egyedinek. A külső beavatkozás lehetőségét már tavaly márciusban is felvetették. Akkor Urmas Paet észt külügyminiszter egy kiszivárgott telefonbeszélgetésben azt mondta az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, Catherine Ashtonnak: nem tartja kizártnak, hogy valaki a korábbi ukrán ellenzéki vezetők közül bérelte fel a Majdan körül lövöldöző orvlövészeket.

Az észt külügyminiszter február 25-i kijevi látogatását követően azt közölte, „egyre erősebb az a vélekedés, hogy nem Janukovics állt a mesterlövészek mögött, hanem valaki az új koalícióból”. Moszkva akkor többek között azt kifogásolta, miközben Brüsszel nem győzte kritizálni Victoria Nuland európai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkárnak az EU Ukrajna-politikájáról nyomdafestéket nem tűrő, kiszivárogtatott beszélgetését, addig a Paet–Ashton-diskurzusról hallgatott. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint abban az időben Viktor Janukovics félt beavatkozni, erőteljesen fellépni a tüntetőkkel szemben, mert tartott az EU reakciójától.