Valls: Az apartheid megjelent Franciaországban

A kormányfő üdvözölte, hogy a január 11-i köztársasági meneten mintegy négymillióan tiltakoztak a terrorizmus ellen.

„Nem szabad Franciaországot egyetlen üzenetre szűkíteni. Franciaország a szólásszabadságot jelenti mindenhol, de olyan, számunkra kedves más értékeket is védelmez, mint a béke, az egymás meggyőződésének tiszteletben tartása, a vallások közti párbeszéd” – hangsúlyozta a kormányfő a sajtó képviselői tiszteletére a miniszterelnöki hivatalban rendezett hagyományos év eleji fogadáson.

Valls ezt amiatt mondta, mert az elmúlt napokban számos franciaellenes tüntetés volt a világban, miután a Charlie Hebdo szatirikus hetilapnak – a szerkesztőség elleni 12 áldozattal járó merényletet követően – a múlt héten megjelent számának címoldalán ismét egy Mohamed-karikatúra szerepelt.

A miniszterelnök üdvözölte, hogy a „Charlie vagyok” szlogen mögött „nagyon sok francia” felsorakozott, és a párizsi terrortámadások áldozatainak emlékére rendezett menettel az utcára vonult. A január 11-i köztársasági meneten mintegy négymillióan tiltakoztak a terrorizmus ellen, ez volt Franciaország legújabb kori történetének legjelentősebb tömegmegmozdulása.

Annak kapcsán, hogy bevándorló családokban született franciák hajtották végre a terrortámadásokat, a miniszterelnök a francia társadalmat sújtó „bajokról” is szólt.

„Az elmúlt napokban sokan szóba hozták a hazánkat sújtó bajokat és kihívásokat, amelyek előttünk állnak. Mindehhez hozzá kell sorolnunk azokat a törésvonalakat, feszültségeket, amelyek hosszú ideje érlelődnek, de keveset beszélünk róluk” – emlékeztetett Valls. „A külvárosi leszakadás, a gettók, a területi, szociális és etnikai apartheid megjelentek hazánkban” – ismerte el a kormányfő. Azt is elmondta, hogy „a szociális nyomorhoz a mindennapos diszkrimináció is társul, amikor valakinek nem stimmel a családneve, a bőrszíne, vagy egyszerűen azért (diszkriminálják), mert nő”.

A miniszterelnök hangsúlyozta: „az alapkérdés Franciaországban az állampolgári tudat, az egy nemzethez való tartozás érzése, a közös sors, az ugyanazon jogok és kötelességek” kérdése. „Ezt az állampolgári tudatot – ne beszéljük integrációról, felejtsük el az olyan szavakat, amelyek többé nem jelentenek semmit –, ezt az állampolgári tudatot újra kell alapozni, meg kell erősíteni, ismét legitimmé kell tenni” – tette hozzá.

A kormányfő újságírói kérdésre kifejtette, hogy nem a bevándorlók integrációját tekinti problémának, hiszen a merényletek elkövetői franciák voltak. Valls szerint a társadalmi kirekesztettség és az állampolgári tudat hiányában érdemes inkább a problémák gyökereit keresni.

A miniszterelnök a szerdai kormányülést követően ismerteti majd a közbiztonság megerősítését szolgáló intézkedéseket, csütörtökön pedig az oktatáspolitikát érintő változtatásokat tervez bejelenteni.