A radikális ukrán erők folytatják harcukat

Dmitro Jaros, a radikális Jobboldali Szektor (PSZ) vezetője szerint az oroszbarát szakadárokkal kötött egyezségek ellentétesek az ukrán alkotmánnyal.

A PSZ vezetője pénteken a Facebookon reagált az előző nap az úgynevezett normandiai négyek, azaz a német kancellár, valamint a francia, az orosz és az ukrán elnök minszki találkozóján tető alá hozott újabb tűzszüneti megállapodásra. „A PSZ szerint az orosz terroristákkal kötött megállapodásoknak nincs semmiféle jogi erejük, ellentétesek Ukrajna hatályos alkotmányával, amiből pedig az következik, hogy nem kötelező teljesíteniük az ukrán állampolgároknak” – fogalmazott Jaros.

Leszögezte: abban az esetben, ha az ukrán fegyveres erők parancsot kapnak arra, hogy vonják hátrébb a nehézfegyvereket és a tüzérséget a frontvonaltól, és ne nyissanak tüzet, a Jobboldali Szektor önkéntes csapatai továbbra is fenntartják maguknak a jogot a harc folytatására, mindaddig, amíg „teljesen fel nem szabadítják az ukrán földeket az orosz megszállástól”.

Az ukrán kormányzati statisztika szerint február elejéig 980 ezer ember regisztráltatta magát belső menekültként. A harcok elől menekülők egy része szervezett evakuálási akciókban, másik részük spontán módon hagyja maga mögött addigi életét.

A Brookings szerint a belső menekülteken kívül 600 ezerre tehető azoknak a száma, akik külföldön, szomszédos országokban – nyilván főleg Oroszországban – kerestek menedéket.

A tűzszünetről, a nehézfegyverek visszavonásáról, a fogolycseréről és egyebekről rendelkező megállapodást Vlagyimir Putyin orosz, Petro Porosenko ukrán, Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár dolgozta ki a szerda este kezdődött, csütörtök reggel véget ért minszki csúcstalálkozójukon. Ezt követően a Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport, valamint a donyecki és luhanszki szakadár „népköztársaságok” képviselői aláírták a dokumentumot. A kontaktcsoportban Kijevet Leonyid Kucsma volt ukrán elnök képviseli.

Petro Porosenko nem tárgyalt a szakadár vezetőkkel Minszkben. A kijevi vezetés – beleértve az elnökséget, a kormányt és a parlamenti többséget – szintén terroristáknak tartja a kelet-ukrajnai szakadárokat, és több ízben fordult már a nemzetközi közösséghez, hogy „népköztársaságaikat” nyilvánítsák terrorszervezetté.

Kijev lényegében megtagadja a minszki megállapodások teljesítését azáltal, hogy nem hajlandó amnesztiában részesíteni a kelet-ukrajnai felkelők vezetőit – mondta pénteken Andrej Purgin, az önhatalmúlag kikiáltott „donyecki népköztársaság” népi  tanácsának szóvivője. A szakadár politikus Pavel Klimkin ukrán külügyminiszternek arra a pénteki megnyilatkozására reagált, amely szerint a kelet-ukrajnai eseményekben részt vevőkre vonatkozó közkegyelmet kizárólag az ukrán parlament által tárgyalt törvény értelmében biztosítják, a fegyveresek vezetőinek adott kegyelemről azonban nincsen szó.

A helyi hírügynökségnek nyilatkozó Purgin szerint a külügyminiszter ezzel gyakorlatilag jelezte, hogy az ukrán kormány nem fogja teljesíteni a minszki megállapodást és a törvényt. Purgin kifejtette, hogy Kijevben most „boszorkányüldözés folyik”, egyre több a politikai fogoly, elítélik és börtönbe zárják a másként gondolkodókat. A szakadár vezető szerint ezreket fognak perbe jelentéktelen ügyek miatt. Emlékeztetett a legutóbbi nagyobb méretű, szerinte egyenlőtlen fogolycserére.

„Mi valóban azokat az embereket adtuk át, akik lövöldözni jöttek hozzánk, ukrán részről 220 személyt adtak át nekünk, közülük azonban csak 34 volt felkelő, a többiek politikai foglyok voltak” – mondta Purgin.

Petro Porosenko ukrán elnök a kormányzati reformokkal foglalkozó nemzetközi tanácsadói testület vezetőjének nevezte ki Miheil Szaakasvili volt grúz államfőt – közölte pénteken a kijevi elnöki hivatal honlapján.

Megalapozatlanok a híresztelések Nagyija Szavcsenko közelgő szabadon engedéséről – jelentette ki az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság (SZK) szóvivője pénteken. Vlagyimir Markin azt is közölte, hogy a hatóságnak megdönthetetlen bizonyítékai vannak arra, hogy a volt ukrán katonanő vezette a célra társait, akik (tavaly nyáron) Délkelet-Ukrajnában aknatűz alá vették az állami orosz televízió riporterét és kollégáját szállító gépkocsit. Ezért szerinte „nincs semmiféle” alapja annak, hogy őt szabadon engedjék. A tévések meghaltak a lövöldözés során.

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodához (FBI) hasonló, nyomozói és vádhatósági feladatokat is ellátó orosz szervezet szóvivője hangsúlyozta, hogy az ukrán katonanő „egyáltalán nem volt pilóta”, mindössze célzóként szolgált egy Mi-24-es harci helikopteren, és közreműködött Igor Kornyeljuk és Anton Volosin orosz újságírók megölésében.

Markin azt mondta, hogy Szavcsenkót bírósági döntés alapján különösen súlyos bűncselekmény elkövetése miatt vizsgálati fogságban őrzik. „A bíróságnak van joga meghatározni bűnösségének fokát és a büntetés mértékét”, és az ügy egyelőre nyomozati szakaszban van – tette hozzá. Az orosz hatóság illetékese a Szavcsenko elleni megdönthetetlen bizonyítékok között sorolta a volt katonanő feljegyzéseit, a megölt orosz tévések testéből kivett aknagránátszilánkok ballisztikai szakértői vizsgálatait, és a tévések halálának helyszínéről készített műholdas fényképeket, videofelvételeket.

Azt mondta, hogy mindez csak egy része a bizonyítékoknak, amelyeket a bíróság elé fognak tárni, és megjegyezte, hogy „egyes politikusokkal és úgynevezett ügyvédekkel ellentétben mi tényekből indulunk ki és nem érzelmek, valamint politikai szenvedélyek irányítanak bennünket”.

Közben Mihail Fedotov, az orosz elnök mellett működő emberi jogi tanács elnöke közölte: pénteken meglátogatta Szavcsenkót, aki nem akar sem egyéni, sem közkegyelmet. Mint mondta, Szavcsenko azt akarja, hogy minél előbb állítsák bíróság elé, mert meg van győződve arról, hogy az igazságszolgáltatás kimondja majd: nem követett el semmilyen bűncselekményt.

Dokumentumok állnak a NATO tagállamainak rendelkezésére, amelyek bizonyítják az orosz katonai jelenlétet Kelet-Ukrajnában – közölte Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára a Kommerszant FM orosz rádiónak adott interjúban, pénteken. A NATO főtitkára elmondta, hogy az észak-atlanti szervezet tagállamai felderítésének a birtokában vannak ezek a bizonyítékok. Stoltenberg megerősítette, hogy a NATO, mint szervezet nem fog fegyvereket szállítani Ukrajnának, mert nem is rendelkezik azokkal, de „minden egyes tagállama döntést hozhat ebben a kérdésben”. A főtitkár hangsúlyozta, hogy amennyiben a NATO-országok sora megkezdi a fegyverszállítást, az nem a szervezet lépése lesz.

Az Egyesült Államok szenátusa pénteken határozatban ítélte el az orosz kormányt Nagyija Szavcsenko ukrán harcipilótanő „törvénytelen bebörtönzéséért”, és felszólította azonnali szabadon engedésére. A testület felszólította az Egyesült Államokat, európai szövetségeseit és a nemzetközi közösséget, hogy támogassák a Szavcsenko és más, törvénytelenül fogva tartott személyek szabadságának visszanyerését célzó erőfeszítéseket. Az amerikai kongresszus felsőháza ezenkívül szolidaratását fejezte ki az ukrán nép irányában.

Petro Porosenko ukrán elnök pénteken azt mondta, még távoli a béke Kelet-Ukrajnában, és senki nincs meggyőződve arról, hogy az előző napi minszki megállapodás feltételei teljesülnek. Hangsúlyozta, hogy a csütörtöki megállapodás fényében „van rá remény, hogy innentől mégiscsak a konfliktus kiszélesedésének leállítása, a tűzszünet, a nehézfegyverzetek kivonása irányába alakul a helyzet, és remélem, ez az út elvezet bennünket a békéig”.

Andrij Liszenko, a szakadárok elleni ukrán műveletek parancsnokságának szóvivője szerint a lázadók igyekeznek megerősíteni pozícióikat a konfliktus fontosabb térségeiben.

Eduard Baszurin, az önhatalmúlag kikiáltott donyecki népköztársaság „védelmi minisztere” azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt napban több mint negyven alkalommal támadták a szakadárok által ellenőrzött településeket.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a debalcevei események kapcsán azt mondta, „az ukrán kollégák úgy tartják, hogy nincs katlan, az orosz államfő szerint ugyanakkor létezik”. Ezért Moszkva „aggódik amiatt, hogy az ott lévő ukrán fegyveres alakulatok a tűzszünet hatályba lépését követően megpróbálnak kitörni és ezzel megsértik a tűzszünetet”.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a parlamentben arról számolt be, hogy az ukrán katonák megkezdték a nehézfegyverzet válságövezetből való visszavonásának előkészítését. Klimkin azt is elmondta, egyértelmű utasítást kaptak, hogy valamennyi foglyot engedjék majd szabadon a másik fél által fogva tartottakért cserébe.