Az Index tegnap arról írt, hogy várhatóan ekkor kapnak tájékoztatást a magyar nagykövetek „az oroszbarát vonalat felváltó új irányról”. Lapunk ugyanakkor úgy tudja, az Index írása nem több a külügyi vonalon régóta zajló belső harc egy újabb epizódjánál, s a hírportált tájékoztatók – vélhetőleg a korábban háttérbe szorult „atlantisták” soraiból – leginkább vágyaikat ismertették, illetve üzenni próbáltak a jelenlegi tárcavezetésnek és a kormányfőnek. Esetleges váltásról azon a háttérbeszélgetésen sem volt szó, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök a napokban tartott külpolitikai újságírók részvételével.
Az Index szerint az is elképzelhető, hogy Szijjártónak távoznia kell, az általa vezetett minisztériumot kettébontják, és a jelenlegi tárcavezető kapja meg az új külgazdasági tárcát. A hírportál név nélkül nyilatkozó külügyi forrásokra hivatkozva arról írt: Orbán Viktor az előző egy hónapban rájött, az ukrán válság felülírta a keleti nyitás doktrínáját, s maga kezdte el a korrigálást, ennek volt része a varsói tárgyalás, ahol nyilvánvalóvá vált Magyarország elszigetelődése.
Feledy Botond külpolitikai szakértő lapunknak megerősítette az elszigeteltség tényét. Mint mondta, regionális szintű összetartás nélkül – talán Lengyelország kivételével – nem lehet sikeres világpolitikát sem vinni. „Éppen ezért egy, az eredeti, 2010-ben kommunikált, Közép-Európára koncentráló irányra érdemes lenne visszatérni; ahogy azt is el kell fogadni, hogy Moszkva helyzetének javulására kevés az esély az ukrán konfliktus fennállásáig, márpedig több fél is érdekelt az elnyújtásában, jobb opció hiányában.” A szakértő megerősítette, az egyre súlyosabb és néhányak által már élesen megfogalmazott eltérések a külpolitikai irányultságot illetően ősz óta érzékelhetők, s ezeket fokozta a Merkel–Putyin-féle látogatássorozat. Kiszelly Zoltán politológus a minisztercserét egy nagyobb kormányzati átalakítás részeként tudja csak elképzelni, szerinte nem lesz váltás a külpolitikában, esetleges hangsúlyeltolódások következhetnek.
Azt lapunknak nyilatkozó külügyi források is megerősítették, hogy a külügyminisztérium kettős átszervezése – először Navracsics Tibor érkezésével, majd fél év múlva Szijjártó Péter addigi miniszterhelyettes székfoglalásával – kaotikus állapotokat teremtett, nem mellékesen a két, egymást váltó miniszter közötti személyes viták miatt. A szakmai munka is megsínylette a rendkívül sok új, fiatal munkatárs érkezését és a régi diplomaták távozását. Úgy tudjuk, bár a miniszterelnök is hangsúlyozta a misszióvezetők értekezletén az új típusú, gazdasági jellegű diplomácia előtérbe helyezését, mégsem elégedett Szijjártó tevékenységével. Egyes külszolgálaton levő diplomaták, de a hazai stáb szerint sem lett volna szabad szakítani a hagyományos diplomáciával a kereskedelmi lehetőségek keresése közben, márpedig jelenleg utóbbi irány az elsődleges, ami csökkenti a magyar diplomácia erejét és mozgásterét.
