Josef Schuster egy csütörtöki rádióinterjúban elmondta, hogy az antiszemitizmus ugyan nem új jelenség Németországban, de tavaly óta egy új formáját lehet megfigyelni. Ez a „jobboldali táborban” jelentkező zsidóellenesség és „a baloldalon Izrael-ellenességként bemutatott antiszemitizmus” keveredése, amely összekapcsolódik „a muzulmán fiatalság körében” tapasztalható antiszemitizmussal.
Ennek az elegynek a megjelenése „kissé riasztó fejlemény”, és nem lehetett előre látni – mondta Josef Schuster a berlin–brandenburgi RBB Inforadio közszolgálati rádiónak.
Kiemelte, hogy a zsidóknak nem kell rémülten elrejtőzniük, és a legtöbb zsidó intézmény biztonsága megfelelő, ugyanakkor kérdés, vajon „érdemes-e a problémás negyedekben, a jelentős részben muzulmánok lakta negyedekben a kipa viselésével jelezni a zsidóságot, vagy inkább érdemes valamilyen más fejfedőt viselni”. Ilyen „problémás negyedek” különösen Berlinben vannak, de nem csak ott – mondta Josef Schuster.
Február közepén kettős terrortámadás történt Koppenhágában, s az egyik lövöldözés alkalmával életét vesztette a dániai főváros egyik zsinagógájának zsidó biztonsági őre. A támadás két halálos áldozatot szedett, és öten megsebesültek.
Párizsban négy zsidó halt meg január 9-én, amikor Amédy Coulibaly dzsihadista túszokat ejtett egy kóser szupermarketben, két nappal a Charlie Hebdo szatirikus francia hetilap szerkesztősége ellen elkövetett, 12 ember életét kioltó vérengzés után.
Hangoztatta, hogy a zsidó közösségeknek továbbra is öntudatosan kell megjelenniük a nyilvánosságban, például közösségi házak, központok révén, amelyek az előítéletek eloszlatása céljából nyitottak a társadalom felé. A zsidó közösségeknek „nyitniuk kell és meg kell mutatniuk magukat, hiszen csak az nem kelt félelmet, amit ismer az ember” – mondta Josef Schuster.
Hozzátette, hogy a muzulmán szervezeteknek is van tennivalójuk az antiszemitizmus elleni küzdelem terén. „A muzulmán szervezetek többségénél sajnos hiányzik a világos elhatárolódás az antiszemitizmustól, különösen a fiatalokkal végzett munkában” – mondta a ZdJ elnöke.
A németországi zsidó közösség nagyjából 100 ezer fős, míg a berlini fal 1989-es ledöntésekor negyedennyien éltek Nyugat-Németországban. Az újraegyesített Németország tágra nyitotta kapuit a zsidók előtt, akik ki akartak vándorolni a volt Szovjetunió tagköztársaságaiból, ahol hátrányos megkülönböztetésben volt részük, például nem végezhettek bizonyos munkákat. Ha bevándoroltak Németországba, akkor automatikusan megkapták az ottani állampolgárságot. A 90-es években a zsidók Németországba vándorlása bizonyos időszakokban nagyobb arányú volt, mint az Izraelbe irányuló.
