Heteken belül megkezdik az iraki erők a szárazföldi hadműveletet, hogy visszavegyék az Iszlám Államtól (IÁ) az elfoglalt területet – fogalmazott a Petra jordán hírügynökségnek John Allen nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államoknak az Iszlám Állam ügyében eljáró különmegbízottja. Minderre azután kerülhet sor, hogy a nemzetközi koalíció már visszafoglalta a terrorszervezet ellenőrzése alatt álló terület bő ötödét, emellett likvidálták vezetőinek felét. Azonban a munka dandárja még hátravan: a mostani akció minden eddiginél kockázatosabb lesz.
A Washington Post tudósítása szerint az amerikaiak most úgy látják, hogy az elmúlt fél évben szerény sikereket értek el az IÁ elleni harcban, azonban a mostani támadással még nagyobb kihívással szembesülhetnek. A tanácsadóiknak ugyanis fel kell készíteniük az iraki hadsereget az utcai harcokra azokban a városokban, amelyeket továbbra is megszállás alatt tart a terrorszervezet.
A lapnak név nélkül nyilatkozó amerikai kormányzati forrás szerint tisztában vannak azzal, hogy szimbolikus erejű lenne az Iszlám Állam által megszállt területek visszafoglalása, ugyanakkor nem szeretnék, ha az iraki csapatok szervezetlenül és a szükséges erőforrások nélkül bocsátkoznának harcokba. Míg az amerikai erők az iraki háború során jól beletanultak az utcai harcokba, a 2003 után újjáalakított iraki hadsereg gyakorlatilag tapasztalatlan ezen a területen. Ezért kiképzéssel segítenék az irakiakat, vagyis megtanítanák őket a házról házra folytatott küzdelemre, a házilag készített bombák kezelésére, a csapdák azonosítására és az orvlövészek elleni harcra, vagyis mindarra, ami a városi hadviselés során szükséges.
A szárazföldi hadművelet legnagyobb próbája a közeljövőben vitathatatlanul az észak-iraki Moszul visszaszerzése lesz. A város 2003 után a szunnita felkelés melegágya lett, majd miután az Iszlám Állam múlt év júniusában elfoglalta a települést, rengetegen elmenekültek. A Washington Post forrásai szerint ugyan még nem döntöttek a Moszul elleni támadás időpontjáról, valamennyien úgy tartják, hogy a város bevétele nehéz feladat lesz.
Tovább bonyolítja a helyzetet az ország felekezeti megoszlása. Eddig az IÁ elleni harcokból keményen kivették a részüket az észak-iraki kurd pesmerga harcosok, továbbá az Irán által támogatott síita milíciák és önkéntesek. Azonban ha most bevetnék ezeket az egységeket a szunnita többségű Moszul visszafoglalásakor, az aláaknázhatja a helyiek támogatását az IÁ elleni harcban. Ezt támasztja alá az Anbar tartományi szunnita törzsi vezető, Ahmed Abu Risa kijelentése is, aki szerint ha bevetnék ezeket a milíciákat, az teret nyitna a visszaéléseknek és az iraki felekezetek közötti háborúnak.
Hasonló problémákra számítanak Falludzsa visszafoglalásánál is. A várost egy évvel ezelőtt foglalta el az Iszlám Állam, azután hogy az iraki szunniták bázisterületén, Ramádiban fegyveres felkelés robbant ki. A forrongás gyorsan átterjedt Falludzsába, ami után a terrorszervezet viszonylag kis vérveszteség árán bevette a várost. De a néhai Szaddám Huszein szülővárosának, Tikritnek a visszafoglalása sem lesz egyszerű feladat: a települést fél éve tartja megszállás alatt az IÁ, miután az iraki kormányerők visszafoglalási kísérlete meghiúsult.
A városi hadműveletek újraírhatják az amerikai légitámadások során alkalmazott taktikát, ugyanis a nagyobb települések elleni bombatámadások több civil áldozattal járhatnak. Ezért elképzelhető, hogy az amerikai katonai tisztviselők kérni fogják a Fehér Házat, adjon nekik engedélyt arra, hogy a frontvonal közelébe küldjenek légi ellenőrző egységeket. Erre hamarosan sor is kerülhet, mert Abu Risa szerint az első lépés Falludzsa és Ramadi városának megtisztítása lesz, majd Anbar tartomány következik, hogy meggyengítsék a moszuli és tikriti terrorista erőket.
