Moszkva Kijevnek nyújtja be annak a gázmennyiségnek a számláját, amit a korábbi közlés szerint a szakadár területeken élők számára térítésmentesen szállít, ez derült ki Dmitrij Medvegyev miniszterelnöknek az orosz nemzetbiztonsági tanács pénteki ülésén elhangzott kijelentéseiből.
Ukrajnának „addig szállítunk (gázt), amíg van pénz, természetesen figyelembe véve azokat a mennyiségeket, amelyeket jelenleg humanitárius céllal alternatív útvonalon továbbítunk a donecki és luhanszki népköztársaságokba” – közölte az orosz kormányfő. Az orosz–ukrán gázszállítási szerződés szerint a Gazprom csak az előre kifizetett mennyiséget juttatja el Ukrajnának.
Medvegyev csütörtökön még azt jelentette be, hogy Oroszország kész ingyen gázt szállítani az ukrajnai szakadár területekre, miután az ukrán Naftohaz felfüggesztette a szakadár területek ellátását földgázzal.
A minszki megállapodásnál fontos szerepet betöltő Francois Hollande és Angela Merkel pénteken, Párizsban közös sajtótájékoztatóban adtak hangot a megállapodás fontosságának. „A kancellár és én is a 2014. szeptemberi minszki megállapodások óta szüntelenül tárgyalunk, és minden korábbinál jobban meg vagyunk győződve afelől, hogy az összes megállapodást szó szerint be kell tartani” – mondta a francia elnök, hozzátéve, hogy ha bármelyik ország nem tartja be azokat, büntetőintézkedésekre számíthat. „A tűzszünetet már többször megsértették, ideje a teljes frontvonalon maradéktalanul tiszteletben tartani” – szögezte le Hollande.
Angela Merkel azt mondta az értekezleten: „A cél, hogy betartsák és a gyakorlatba átültessék a minszki megállapodásokat. Mindent meg kell tenni azért, hogy megálljon a vérontás.” Franciaországra, Németországra, Ukrajnára és Oroszországra utalva Hollande hozzátette még: „A normandiai négyek továbbra is együttműködnek annak érdekében, hogy a minszki megállapodások valóra váljanak.”
Az állam-, illetve kormányfők kérésére a „normandiai négyek” külügyminiszterei kedden Párizsban megvitatják a kelet-ukrajnai válság újabb fejleményeit – jelentette be pénteken a kongói látogatásán tartózkodó Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter, majd megerősítette ezt Laurent Fabius francia külügyminiszter. Steinmeier szerint „jelentős akadályokat” kell áthidalniuk a tartós tűzszünet megteremtése érdekében Kelet-Ukrajnában.
A párizsi találkozón egyebek mellett szó lesz a nehézfegyverek visszavonásáról és az Európai Biztonsági és Együttműködés Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek eljutásáról a válságövezetbe – mindkét kérdés szerepel a múlt csütörtökön Minszkben tető alá hozott, a tavalyi szeptemberi tűzszüneti megállapodások végrehajtásáról szóló 13 pontos intézkedéscsomagban.
A „normandiai négyek” külügyminiszterei az elmúlt hónapokban négyszer is tárgyaltak Berlinben, és a múlt heti minszki csúcstalálkozón is jelen voltak. Most első ízben tárgyalnak majd Párizsban a kelet-ukrajnai válság rendezéséről.
Külföldi lapok pénteki számukban számos témát érintenek az kelet-ukrajnai válságot illetően. A kijevi Szevodnya című napilap azt írja: „Naivitás lenne azt gondolni azonban, hogy a rendőri misszió megszabadítaná a harcosoktól a Donyec-medencét. Inkább fordítva: befagyasztaná a konfliktust. Mindenesetre Ukrajna így éveket nyerhetne magának arra, hogy erősítse hadseregét – ahogy Horvátországban történt az 1990-es években.”
A Le Monde című francia napilap a kelet-ukrajnai összetűzések fokozódását kommentálta: „Az az igazság, hogy mindkét oldalnak hosszú fegyveres konfliktusra kell felkészülnie.”
Az El Mundo című spanyol újság a minszki megállapodás be nem tartására adott lehetséges válaszokat mérlegelte. Miközben az Egyesült Államok felvetette az Ukrajnának való fegyverszállítások lehetőségét, ezt az EU kizárta, mivel ez a felek közötti konfliktus veszélyes mértékű fokozódásához vezetne. A spanyol lap szerint így jelenleg az egyetlen megoldásnak az tűnik, ha hatékonyabb szankciókkal gazdaságilag „fojtják meg” Oroszországot.
Fennáll annak a veszélye, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök NATO-területek elfoglalásával próbálkozhat, ha úgy ítéli meg, hogy az atlanti szövetség nem merné megkockáztatni a katonai válaszlépést – mondta pénteken Londonban az európai NATO-erők brit főparancsnok-helyettese.
Sir Adrian Bradshaw tábornok, aki a Royal United Services Institute (RUSI) nevű brit stratégiai kutatóintézet szakmai rendezvényén beszélt, a lehetőségek közé sorolta, hogy Putyin „álcázott támadásokkal” próbálhatja megbénítani a NATO döntéshozatali mechanizmusát, arra számítva, hogy a tagországok nem tudnak egyetértésre jutni a válaszlépések mikéntjéről.
Bradshaw tábornok szerint ugyanakkor Oroszország hagyományos katonai erőt is bevethet NATO-területek elfoglalására, abban bízva, hogy a konfliktus eszkalálódásának fenyegetése megakadályozhatja az érintett országok területi integritásának helyreállítását célzó válaszlépéseket. Ehhez járul az a kockázat is, hogy Oroszország „elszámítja magát” és ez stratégiai léptéket öltő konfliktushelyzetet eredményez.
„Bármennyire valószínűtlennek tartjuk is jelenleg ennek bekövetkeztét, (e kockázat) fenyegetést jelent puszta létünkre” – fogalmazott a brit tábornok.
