Valentin Fedicsev azt mondta, hogy a szakadárok az elmúlt napban 27 alkalommal lőtték tüzérséggel az ukrán hadsereg állásait. A szóvivő nem szolgált részletekkel a történtek helyszíneiről. A Reuters hírügynökség jelentésében kiemelte, hogy a harcok hevessége ugyan csökkent a kelet-ukrajnai Debalceve környékén, Kijev szerint ugyanakkor ez még nem elegendő ahhoz, hogy kivonják a tüzérséget a frontvonalból.
Habár az Ukrajnában harcoló külföldi zsoldosok anyaországai tagadják állampolgáraik részvételét a háborúban, ma már a katonák büszkén hirdetik: ők is ott vannak – és harcolnak. A szerb és horvát katonák két évtized után újra farkasszemet néznek egymással.
Az UNIAN internetes ukrán hírügynökség arról is beszámolt, hogy az ukrán határőrök a Donyec-medence térségében 12 pilóta nélküli repülőgépet figyeltek meg. A gépekkel a szakadárok légi felderítést végeztek. Ilyen eszközöket láttak egyebek között a déli Mariupol, a Doneck megyei Bilenke, valamint a Luhanszk megyei Milove és Markivka környékén.
Ezzel egy időben Denisz Pusilin, a tavaly önkényesen kikiáltott „donecki népköztársaság” parlamentjének alelnöke arról számolt be, hogy a kijevi hatóságok fokozták az ellenük irányuló gazdasági megszorításokat. Szavait a RIA Novosztyi orosz hírügynökség idézte. Beszámolója szerint a helyi boltok gyorsan kifogynak a termékekből, az ukrán hatóságok pedig egyetlen áruval teli teherautó belépését sem engedélyezik a donecki területre. „Fokozódik a népköztársaságot érintő gazdasági blokád. A lépés ellentmond annak az intézkedéscsomagnak, amelyről a fehérorosz fővárosban, Minszkben írtak alá megállapodást" – jelentette ki a szakadár vezető.
Soha nem lesz háborús konfliktus Oroszország és Ukrajna között – jelentette ki hétfőn az orosz állami televíziónak adott interjújában Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök szerint aligha képzelhető el ilyen „apokaliptikus forgatókönyv”, és reméli, hogy a dolgok soha nem fognak háborús viszályig fajulni a két ország között.
Kifejezte reményét, hogy egyelőre nincs szükség sem szélsőségeges diplomáciai lépésekre, sem harmadik minszki találkozóra az ukrajnai helyzet rendezése érdekében. Úgy vélte, most az a legfontosabb, hogy a korábban kötött minszki megállapodásokat hajtsák vége. „Ezek a minszki megállapodások nem tekinthetők puszta dokumentumnak, amelyet e minszki folyamat négy szereplője – Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország – dolgozott ki. Azokat az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatában rögzítették, és olyan nemzetközi jogi dokumentum formáját öltötték, amelyet gyakorlatilag a nemzetközi közösség egésze támogat” – mondta az orosz államfő.
Putyin a revansizmus megjelenési formájának nevezte azokat a megnyilatkozásokat, amelyek „a Krím Ukrajnához való visszacsatolását” szorgalmazták. Akárcsak korábban, a Krím továbbra is az oroszoké, az ukránoké, a krími tartároké és a görögöké, vagyis e népek mindegyikének a lakhelye marad – mondta a Kreml feje. Hozzáfűzve azonban: „Ami az állami hovatartozást illeti, arról a Krímben élő emberek már meghozták döntésüket, e választást tiszteletben kell tartani, Oroszország sem tehet másként”.
Két tüzérségi támadást hajtottak végre Kelet-Ukrajnában hétfőre virradóra az oroszbarát szakadárok – számolt be róla Anatolij Sztelmah, az ukrán „terrorellenes” hadművelet katonai szóvivője sajtótájékoztatóján. Kijelentette, hogy Kijev addig nem tudja megkezdeni a nehézfegyverek kivonását a február 12-i minszki megállapodásban kijelölt ütközőzónából, amíg a szakadárok lövik az ukrán katonák állásait. „A fegyverzet kivonásának alapfeltétele a tűzszünet, ami több mint egy héttel életbe léptetése óta még most sem teljesül” – mutatott rá. Megerősítette, hogy a kormányerők azonnal visszavonják a nehézfegyvereiket az ütközőzónából, amint a szakadárok beszüntetik a tüzérségi támadásokat.
A hét végén az ukrán hadsereg képviselője és a szakadár vezetők aláírták a nehézfegyverek hátrébb vonásának tervét tartalmazó dokumentumot, és a szakadárok ígéretet tettek arra, hogy azt már vasárnap megkezdik.
Sztelmah elmondta, hogy jelentős mértékben csökkent a szakadárok támadásainak száma az ukrán állások ellen. Aggasztónak nevezte ugyanakkor azt, hogy Doneck megye déli részén, az Azovi-tenger partján fekvő, ukrán ellenőrzés alatt álló Mariupol kikötőváros melletti Sirokine települést továbbra is hevesen támadják a szakadár erők. Szavai szerint az ukrán fegyveres erők alapvetően tartják védelmi állásaikat a frontvonal mentén, „nem engedve a provokációknak”.
A BBC idézi a szakadárok szóvivőjét, Eduard Baszurint, aki elismerte a tűzpárbajt, és elmondta, hogy azt egy indulatos rádióbeszélgetés előzte meg, a Kijevhez hű erők tudniillik az egy évvel ezelőtti, Majdan téri eseményeket ünnepelték. Baszurin beszámolt arról is, hogy a hétvégi fogolycsere ellenére a szakadárok még mindig több mint száz ukrán katonát tartanak fogva, akiket nagyrészt Debalceve elfoglalásakor tartóztattak le.
Dmitro Timcsuk, a kelet-ukrajnai harcok övezetében adatokat gyűjtő Információs Ellenállás nevű szervezet vezetője megerősítette, hogy Mariupol környékén súlyos a helyzet. Hétfőn Facebook-oldalán azt írta, hogy a szakadárok csapatokat és fegyverzetet csoportosítanak át Mariupol irányába.
A kikötőváros stratégiai jelentőségét az adja, hogy az orosz határ és a Krím félsziget között vezető legrövidebb szárazföldi úton fekszik. Jelenleg pedig nincs közvetlen szárazföldi összeköttetése Oroszországnak az általa egy évvel ezelőtt Ukrajnától jogellenesen elcsatolt félszigettel.
A BBC összeállításában arról számol be, hogy meghalt az a 15 éves fiú, aki a vasárnapi harkivi merényletben sérült meg. Így már háromra nőtt a városban tartott felvonulás elleni merénylet halálos áldozatainak száma.
Eközben Németország felszólította Oroszországot, hogy engedje el Nadia Savcsenkót. Az ukrán pilótanő tavaly júniusban esett fogságba, a kelet-ukrajnai szeparatisták pedig átadták őt Moszkvának. Savcsenko tiltakozásul éhségsztrájkba is kezdett.
Az ukrán hrivnya árfolyama rekordszintre süllyedt a hétvégén, egy dollárért már 30,51 hrivnyát kell fizetni. Ukrajna hivatalos fizetőeszköze a tavalyi év során értékének majdnem a felét elveszítette.
Noha hivatalosan több mint egy hete tűzszünet van, Liam Fox egykori brit védelmi miniszter csatlakozott azokhoz, akik szerint fegyverszállítással kezd segíteni a kijevi rezsimet. Tette mindezt úgy, hogy a szintén konzervatív külügyminiszter, William Hague korábban óvta az Egyesült Királyságot egy ilyen lépéstől.
David Cameron mindazonáltal újabb szankciókat helyezett kilátásba. Oroszország illegális ukrajnai tevékenysége új szintre lépett, és Moszkva szigorúbb nyugati szankciókra számíthat, ha az oroszbarát szakadárok újabb területeket próbálnak meg bekebelezni Kelet-Ukrajnában – közölte a brit kormányfő Londonban.
„Ahelyett, hogy irányt váltott volna, Oroszország teljes mértékben igazolhatatlan és illegális ukrajnai tevékenysége új szintre lépett azáltal, hogy a szeparatisták nyíltan megsértették a tűzszünetet és elfoglalták Debalcevét, amelyet csak orosz harcosok és eszközök rendelkezésükre bocsátása tehetett lehetségessé” – mondta Cameron a londoni parlamentben.
A brit miniszterelnök azt is leszögezte: „Oroszországnak kétsége se legyen afelől, hogy a szeparatisták bármely, területük kiterjesztésére irányuló próbálkozása – akár Mariupol felé, akár máshol – további jelentős európai és amerikai szankciókat fog maga után vonni.”
