Frank-Walter Steinmeier a görög külügyminiszterrel, Nikosz Kociasszal közösen tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy Németország tiszteletben tartja a januári görögországi választások eredményét, de cserébe azt várja, hogy „Görögország tiszteletben tartja, hogy mi a megbízhatóságot és a megállapodások betartását várjuk”.
Hangsúlyozta: Németország „a lehető legnagyobb érdeklődéssel„ várja az új athéni vezetés „konszolidált elképzeléseit” az államadósság-válság további kezeléséről és arról, hogy mi az álláspontja a február végén lejáró támogatási program ügyében.
Nikosz Kociasz kiemelte, hogy kormánya „európai megoldásra” törekszik és elismeri, hogy reformokra van szükség. Ugyanakkor a válságot „másfajta reformokkal” kell kezelni és „a Görögországra kényszerített politikát” nem lehet folytatni, mert az „csak kudarcot” okozott és azzal fenyeget, hogy Görögország nem tudja teljesíteni adósságszolgálati kötelezettségeit – tette hozzá.
A tervezett reformok irányáról azt mondta, hogy szükséges ösztönözni a gazdasági növekedést, és összpontosítani kell az adókerülés és a korrupció elleni küzdelemre. Hozzátette, egyedülálló a gazdaságtörténetben, hogy hat válságos év alatt „egyetlen oligarcha vállalkozásai sem omlottak össze”. Ez is azt mutatja, hogy a társadalmi igazságosság elve alapján kell tovább folytatni a válságkezelő munkát.
Nikosz Kociasz a német külügyminiszterrel megtárgyalandó ügyek sorában utolsóként említette a második világháborús német jóvátétel kérdését, és hangsúlyozta, hogy csupán „kézbesítőként” jár el, ismerteti a kormányfő, Aléxisz Cíprasz vasárnapi parlamenti beszédének vonatkozó részletét. Megjegyezte, hogy a sajtó ugyan kiemelten kezeli a jóvátétel ügyét, de ennél sokkal fontosabb kérdések is vannak a napirenden.
Frank-Walter Steinmeier kérdésre válaszolva megerősítette a német kormány több alkalommal rögzített álláspontját, miszerint Berlin jogilag lezártnak tekinti a második világháborús jóvátétellel összefüggő kérdéseket.
Az Aléxisz Cíprasz vezette, januárban hatalomra jutott Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) szerint Berlin mintegy 162 milliárd euróval, azaz a 315 milliárd eurós görög államadósság nagyjából felét kitevő összeggel tartozik Athénnak. Ez az összeg két részből áll össze: egyrészt a nácik négyéves (1941–1945) megszállása alatt véghezvitt pusztítás miatt járó jóvátételből, másrészt a görög nemzeti banktól kikényszerített, 476 millió akkori német márkás hitelből.
Cíprasz parlamenti beszédében kiemelte: Athén történelmi kötelessége „a népünk, a történelem és minden európai előtt, aki a nácizmus ellen harcolt és vérét áldozta”, hogy kártérítést követeljen Németországtól a világháborúban okozott károkért.
