A donecki szakadárok vezetője, Alekszandr Zaharcsenko elmondása szerint „általános önkéntes mozgósítás” lesz tíz nap múlva, amely során mintegy százezer ember bevonását tervezik. Hangsúlyozta, hogy ez önkéntes alapú lesz majd, de nem részletezte, hogy miként bonyolítják le az akciót. Az ukrán fegyveres erők idén kétszázezer hadköteles ukrán állampolgárt készülnek behívni.
Több ukrán hírportál emlékeztetett arra, hogy a kijevi Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács tavaly decemberben közölte: értesülései szerint a donecki szakadárok 16–18 éves helyi kamaszokkal akarják feltölteni soraikat, ami sérti a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezményt. A szakadárok hírügynökségéből idézve Zaharcsenko szavait kiemelte, hogy tavaszig legalább öt új dandárt szeretnének felállítani, három gyalogságit, egy tüzérségit és egy harckocsizót.
A kelet-ukrajnai harcok övezetében adatokat gyűjtő, a kijevi vezetés oldalán álló Információs Ellenállás nevű szervezet január közepén azt írta, hogy a konfliktus kirobbanása, tavaly április óta alig több mint ezer főt sikerült a donecki szakadároknak mozgósítaniuk az általuk megszállt területen maradt helyi lakosokból.
Ukrán katonai források mintegy harmincezerre becsülik a szakadár erők létszámát. Dmitro Timcsuk katonai szakértő, az Információs Ellenállás koordinátora korábban azt írta, hogy a szakadár egységek alig negyven százalékát teszik ki az ukrán állampolgárok, a többi külföldi, javarészt Oroszországban kiképzett, főként orosz és csecsen nemzetiségű zsoldos, valamint az orosz reguláris hadsereg kötelékébe tartozó katona.
Kirill pátriárka Moszkvában közölte, hogy tudomására jutott, hogy ukrajnai ortodox – az orosz anyaegyház fensőbbségét elismerő – pópákat megfenyegettek, sőt egyeseket „távollétükben halálra is ítéltek”. Legalább tíz pópáról van szó – tette hozzá.
Kiemelte, hogy „azokban a régiókban, amelyekben a nacionalista csoportosulások a legaktívabbak, vandalizmusra, templomégetésre is sor került, és vallások, valamint nemzetiségek közötti gyűlölködést szító röplapokat is terjesztettek”.
Az ukrán fegyveres erők csaknem 180 Moszkva-barát fegyverest öltek meg vasárnap a harcokban, 248-at megsebesítettek – közölte hétfő reggel előzetes jelentésében a kijevi hadműveleti parancsnokság. Vladiszlav Szeleznyov, a hadsereg vezérkarának szóvivője közölte, hogy az elmúlt napban a harcokban 5 ukrán katona esett el, 29-en megsebesültek. Jelenleg 465 sebesültet kórházban ápolnak, 15-nek súlyos az állapota.
A Ria Novosztyi közölte, hogy erős robbanásokat hallani a megyeszékhely, Doneck északi részén. Az orosz hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósítója szerint a település több körzetét érték ágyúlövések, amelyek három civil életét követelték, és négy embert sebesítettek meg.
A donecki szakadár fegyveres erők vezérkara arról adott hírt, hogy a szakadárok vasárnap este lelőttek egy ukrán harci repülőgépet Horlivka városánál, de ezt az ukrán védelmi minisztérium cáfolta. Az UNIAN ukrán hírügynökség egy katonai egység tájékoztatására hivatkozva közölte, hogy a szakadárok folytatják előrenyomulásukat az Azovi-tenger partján fekvő, stratégiai fontosságú Mariupol felé.
Az eseményeket figyelemmel követő és információkat gyűjtő Dmitro Timcsuk hétfőn arról számolt be, hogy a Debalceve körzetében zajló harcokban jelenleg a szakadárok oldalán mintegy 3500 szakadár fegyveres, 35 harckocsi és 90 katonai páncélozott jármű vesz részt.
A Moszkva támogatását élvező szakadárok fokozódó támadásainak hatására a NATO katonai vezetése és az amerikai kormány több tisztségviselője egyre inkább hajlik arra, hogy az Egyesült Államok védelmi célú fegyverekkel és felszereléssel lássa el a kijevi kormány ostromlott erőit – mondták el vasárnap a The New York Timesnak amerikai tisztségviselők.
Miután Oroszországot nem sikerült gazdasági szankciókkal elrettenteni attól, hogy nehézfegyvereket és katonákat küldjön Kelet-Ukrajnába, a védelmi fegyverek szállítása ismét szóba került Washingtonban. „Bár továbbra is a diplomáciai megoldás elérésére összpontosítunk, mindig mérlegelünk más lehetőségeket is, amelyek segíthetnek teret nyitni a válság tárgyalásos megoldása előtt” – idézi a lap Bernadette Meehannek, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács egyik szóvivőjének szavait.
A The New York Times emellett azt állítja, hogy egy hétfőn nyilvánosságra kerülő független jelentés arra ösztönzi az Egyesült Államokat, hogy hárommilliárd dollár értékben szállítson Ukrajnának védelmi fegyvereket és felszereléseket, köztük felderítő drónokat és harckocsi-elhárító rakétákat.
Sem Németország, sem Magyarország nem fogja fegyverekkel támogatni Ukrajnát – ezt a német kancellár és a magyar miniszterelnök jelentette ki hétfőn az Országházban. Angela Merkel szerint mielőbb tűzszünetre van szükség, és ehhez jó kiindulópont a minszki egyezmény; a kancellár továbbra sem hisz az ukrán konfliktus katonai megoldásában.
Orbán Viktor elmondása alapján három szempont miatt húsba vágó az orosz–ukrán konfliktus kérdése: Ukrajna Magyarország szomszédja, Magyarországra Ukrajnán keresztül érkezik a gáz, és kétszázezer magyar él Ukrajnában.
Zbigniew Brzezinski szerint Oroszország Ukrajnával együtt nagyhatalom, Ukrajna nélkül semmi. A kiváló amerikai stratéga megállapítását az idő vagy igazolja, vagy cáfolja, de az eddig történteket mindenesetre megmagyarázza.
Történelmi ismereteink alapján rendkívül rossz jel, hogy az ukrán kormány eltörölte az ország semlegességéről szóló, négy évvel ezelőtti döntést, és lényegében napirendre tűzte a NATO-hoz való csatlakozást. Petro Porosenko elnök és a mögötte álló erők rendkívül kockázatos lépésre vállalkoztak. Nyilvánvaló, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy a vele szomszédos Ukrajnába – ahol ráadásul tizenkétmillió orosz él – az Egyesült Államok adott esetben atomfegyvereket telepítsen.
A kijevi deklaráció nyilvánvaló provokáció. Vajon Obama eltűrné, hogy Kína vagy Pakisztán atomfegyvereket telepítsen Kanadába? Már a kérdésfeltevés is abszurd. De akkor miért gondolja az Amerika-barát Porosenko, hogy az orosz birodalomnak tudomásul kellene vennie egy ilyen fenyegető lépést? Ki veszélyezteti itt a világbékét? Ki a valódi provokátor? Oroszország? Aligha.
Tóth Gy. László jegyzetét ide kattintva olvashatja.
