Tüntetők vették ostrom alá a kijevi elnöki palotát

Ukrán források egyelőre nem adtak hírt az eseményről.

A TASSZ beszámolója szerint a demonstrálók áttörték az Ukrán Nemzeti Gárda kordonját, és megpróbáltak behatolni a konferenciaterembe. Az épülethez rendőrségi erősítés érkezett, a tüntetőket visszaszorították, de folytatódik a dulakodás a rendfenntartók és a tiltakozók között. A tüntetők egyebek között hadiállapot bevezetését, a katonai vezetés leváltását és a 25. zászlóalj kivonását követelik a harcok dúlta kelet-ukrajnai Debalceve körzetéből. Követeléseiket be akarják olvasni az állami televízióban.

A Russia Today információ szerint az a Majdan önvédelmi századának tagjaiból verbuválódott Ajdar zászlóalj tüntet jelenleg, amelyik pár napja az állítólagos feloszlatása ellen tiltakozott. Az orosz oldal jó ideje nem frissíti az anyagát, az események élő videóközvetítése pedig nem működik.

Ukrán vagy egyéb források egyelőre nem adtak hírt az eseményről.

A kijevi rendőrség közlése szerint nem vette ostrom alá több száz tüntető az elnök hivatalát Kijevben. A belügyminisztérium kijevi részlegénél kora este az Interfax Ukrajina hírügynökség érdeklődésére közölték, hogy mintegy 50 demonstráló vett részt a hatóságok által engedélyezett megmozduláson az elnöki hivatal előtt. A tüntetők a hadiállapot bevezetését követelték Petro Porosenko ukrán elnöktől.

A fővárosi rendőrkapitányságon elmondták, hogy a demonstrálók nem voltak hajlandók bemenni a hivatal fogadóhelyiségébe, ahol követeléseiket írásban leadhatták volna, hanem a zárt területen lévő konferenciaterem felé indultak, azonban a rendőrök feltartóztatták őket. „Nem volt semmiféle ostrom, sem őrizetbe vétel, sem sérülések a megmozdulás során” – szögezte le a kijevi rendőrség név nélkül nyilatkozó munkatársa, hozzátéve, hogy jelenleg a helyzet nyugodt az elnöki hivatalnál.

Zbigniew Brzezinski szerint Oroszország Ukrajnával együtt nagyhatalom, Ukrajna nélkül semmi. A kiváló amerikai stratéga megállapítását az idő vagy igazolja, vagy cáfolja, de az eddig történteket mindenesetre megmagyarázza.

Történelmi ismereteink alapján rendkívül rossz jel, hogy az ukrán kormány eltörölte az ország semlegességéről szóló, négy évvel ezelőtti döntést, és lényegében napirendre tűzte a NATO-hoz való csatlakozást. Petro Porosenko elnök és a mögötte álló erők rendkívül kockázatos lépésre vállalkoztak. Nyilvánvaló, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy a vele szomszédos Ukrajnába – ahol ráadásul tizenkétmillió orosz él – az Egyesült Államok adott esetben atomfegyvereket telepítsen. Tóth Gy. László jegyzetét ide kattintva olvashatja.

Amerikának jól fizetnek a szankciók. A Nyugat által Oroszországgal szemben bevezetett büntető intézkedések sokkal rosszabbul érintik az európai országokat, mint az Egyesült Államokat – erről a Napi Gazdaság írt korábban. Az Oroszországi Föderáció Szövetségi Vámszolgálatának adatai szerint 2014 első tíz hónapjában az orosz import az EU 28 tagállamából 8,2 százalékkal esett az egy évvel korábbi mennyiséghez képest. Az USA-ból viszont 20 százalékkal többet importáltak ugyanebben az időszakban, mint 2013 januárja és októbere között.

Sem Németország, sem Magyarország nem fogja fegyverekkel támogatni Ukrajnát – ezt a német kancellár és a magyar miniszterelnök jelentette ki találkozójuk alkalmával az Országházban. Angela Merkel szerint mielőbb tűzszünetre van szükség, és ehhez jó kiindulópont a minszki egyezmény; a kancellár továbbra sem hisz az ukrán konfliktus katonai megoldásában.