A két férfi a vádak szerint elrejtette az elkövetőt a hatóságok elől, és segített eltüntetni a gyilkos fegyvert.
A két vádlottat, akiknek a személyazonosságát nem hozták nyilvánosságra, előzőleg négy órán át zárt ajtók mögött hallgatták ki – közölte egyikük ügyvédje. Az ügyészek 4 hétig tartó őrizetbe vételt javasoltak – és az a tény, hogy a döntés 10 napról szól, egyikőjük ügyvédje szerint annak a jele, hogy a vádak „gyenge lábakon állnak”.
A két férfit vasárnap fogták el abban az internetkávézóban, ahol a gyilkos is eltöltött egy kis időt előző nap, az első támadás után. A rendőrség a vasárnapi rajtaütés során négy embert őrizetbe vett, de kettőt közülük később szabadon engedett.
Hétfőn a dán fővárosban a kormányzati épületeken félárbocra eresztették a dán nemzeti lobogót. Az emberek virágokat helyeztek el és gyertyát gyújtottak a kulturális központ előtt, ahol a terrorista agyonlőtte az 55 éves Finn Noergaard dokumentumfilmest, illetve a zsinagógánál, ahol végzett a 35 éves Dan Uzan zsidó biztonsági őrrel.
Ugyanakkor voltak, akik néhány tucat virágcsokrot és mécseseket helyeztek el azon a helyen is, ahol a rendőrök vasárnap kora reggel tűzharcban agyonlőtték a merénylőt. Özlem Cekic, a baloldali dán Szocialista Néppárt parlamenti képviselője ezt a dán nép elleni súlyos sértésnek minősítette.
Tervek szerint hétfő este Koppenhágában a dán és a svéd miniszterelnök is csatlakozik a gyászolók ezreihez.
A támadások során könnyebben megsebesített öt rendőr már jobban van, és várhatóan még a hét folyamán elhagyhatják a kórházat – közölte a koppenhágai rendőrség szóvivője.
Lars Vilks svéd karikaturista, aki feltehetően az első támadás fő célpontja volt, mivel korábban Mohamed prófétáról készített gúnyrajzokat, közben ismeretlen helyre távozott, elrejtőzött a nyilvánosság elől. Testőrei a terrortámadás során elrántották a lövések elől, így nem esett baja.
A elkövető személyével kapcsolatban egyre több részletre derül fény. A rendőrség eddig csupán annyit hozott nyilvánosságra, hogy a 22 éves tettes – a sajtójelentések szerint Omar Abdel Hamid el-Hussein – Dániában született és büntetett előéletű.
Sajtóértesülések szerint a gyilkost tiltott fegyverviselésért és súlyos testi sértésért – egy koppenhágai pályaudvaron elkövetett késelésért – ítélték kétévi börtönbüntetésre, amelyből idén január végén szabadult.
Barátai szerint kábítószert – hasist – is fogyasztott, és kapcsolatban állt drogbandákkal. A Ritzau dán hírügynökség szerint a börtönben 39 alkalommal jegyezték fel, hogy szélsőséges kijelentéseket tett. Thai-boxszal is foglalkozott, ismerősei szerint igen aktívan.
A palesztin származású fiatalember szülei egy jordániai menekülttáborból kerültek Dániába, fiuk már Koppenhágában született. Apja a rendőrségtől értesült fia tettéről, amely szavai szerint sokkolta. A Politiken című belga lap szerint el-Hussein Palesztinát tekintette második hazájának, gyűlölettel nyilatkozott a zsidókról és Izraelről. A Berlingske című lap szerint csatlakozni szeretett volna Szíriában az Iszlám Állam terrorszervezethez. Ez utóbbi értesülést a hatóságok nem erősítették meg.
Helle Thorning-Schmidt dán miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva közölte: egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a tettes valamilyen terrorsejt tagja lett volna, bár akciója egyértelműen terrorista merénylet volt. A kormányfő felszólította a dániai zsidókat, hogy ne tegyenek eleget Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök felhívásának, és ne költözzenek Izraelbe.
„A dániai zsidó közösség századok óta itt él. Dánia a hazájuk, részei a dán társadalomnak” – hangsúlyozta a dán kormányfő. Korábban Jeppe Juhl, a zsidó közösség szóvivője is kijelentette, hogy nem követik az izraeli miniszterelnök felhívását. A dániai zsidó közösség – saját adatai szerint – mintegy 8 ezer főt számlál, többségük Koppenhágában él.
A német kormány azt szeretné, hogy a Németországban élő zsidók továbbra is itt éljenek – mondta Angela Merkel német kancellár egy sajtóértekezletén a témát firtató egyik kérdésre. Hozzátette: „örül és hálás”, hogy ma élnek zsidók Németországban, hiszen a hazai zsidó közösség létszáma a holokauszt hatására majdnem nullára csökkent a II. világháború végére. A hazai közösség lélekszáma különösen a két Németország egyesítése után növekedett gyorsan.
„Minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a zsidó vallású állampolgárok és a zsidó intézmények biztonsága garantálva legyen” – tette hozzá Merkel. A külügyminisztérium egyik szóvivője pedig a német álláspontot összegezve azt mondta: „Mindent megteszünk azért, hogy a zsidók Németországban maradjanak, jól és biztonságban érezzék itt magukat”.
Netanjahu szavaira reagálva Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter kijelentette, hogy „Európa zsidók nélkül nem volna Európa”.
„Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk azért, hogy garantálni tudjuk a biztonságot, hogy a zsidó vallású emberek ne kényszerüljenek emigrációra. Az ausztriai zsidó közösségnek gyarapodnia kell” – jelentette ki közleményében a külügyminiszter.
