Német politikusok sürgetik a náci megszállás jóvátételét

Ugyan a berlini vezetés elutasítja Athén követeléseit, az SPD és a Zöldek több politikusa is sürgeti, hogy fizessenek kártérítést Görögországnak.

Ami a múlt kérdéseit illeti, „jó lenne, ha a saját portánk előtt söprögetnénk" – idézte kedden a Spiegel online hírportál Gesine Schwant. Az SPD kétszeres államfőjelöltje szerint el kell ismerni, hogy Görögországban súlyos jogtalanságokat követtek el a németek. Politikailag az ügy egyértelmű: pénzügyi segítséget kellene nyújtani az áldozatoknak és hozzátartozóiknak – ezt már a konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel nagykoalícióban kormányzó SPD tekintélyes tagja, a szociáldemokrata alapértékek bizottságának vezetője tette hozzá a témához. Kiemelte, hogy a görög nemzeti banktól 1942-ben kikényszerített kölcsönt vissza kell fizetni. A politikus jónak tartja azt a történészektől származó javaslatot, miszerint létre kellene hozni egy úgynevezett múltfeldolgozási és megbékélési alapítványt, amely a további kártérítési ügyeket intézné.

Jogosan fenyegetheti Athén a németeket

Régóta húzódik a vita Athén és Berlin között a második világháborús jóvátételről. Aléxisz Cíprasz úgy tesz, mintha csak az áldozatok emlékét akarná ápolni – de valójában fenyegetésként használja emléküket. A német megszállás okozta károkat 332 milliárd euróra taksálja a görög kormány – azaz 20 milliárddal többre, mint az egész jelenlegi horribilis összegű görög államadósság. Athén komolyan gondolja: a görög igazságügy-miniszter nemrég jóváhagyta, hogy akár jelzálog alá vonhatóak a német állam görögországi vagyontárgyai.

Az SPD egyik alelnöke, Ralf Stegner szerint nem kellene összekötni a jóvátétel ügyét az euróövezeti válság kérdésével, de ettől függetlenül le kell folytatni a vitát a kártérítésről. Ezt azzal indokolta, hogy mindez hozzátartozik a múlt feldolgozásához.

Eddig csak a parlamenti (Bundestag-) ellenzék nagyobbik pártja, a Baloldal volt nyitott a görög jóvátételi követelések iránt, most viszont a másik ellenzéki párt, a Zöldek egyik társ-frakcióvezetője is tárgyalásokat sürget az athéni vezetéssel. „Németország nem söpörheti le az asztalról a görög követeléseket", mert a náci megszállás ügye „erkölcsi és jogi értelemben sincs végérvényesen lezárva" – mondta Anton Hofreiter a Spiegel online-nak, hozzátéve, hogy a kormánynak keresnie kell a párbeszéd lehetőségét a németek által Görögországban elkövetett bűncselekmények feldolgozásáról és az ügy méltányos rendezéséről.

Az Aléxisz Cíprasz vezette, januárban hatalomra jutott Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) szerint Berlin mintegy 162 milliárd euróval, a 315 milliárd eurós görög államadósság nagyjából felét kitevő összeggel tartozik Athénnak. Ez az összeg két részből áll össze: egyrészt a nácik négyéves (1941–1945) megszállása alatt véghezvitt pusztítás miatt járó jóvátételből, másrészt a görög nemzeti banktól kikényszerített, 476 millió akkori német márkás hitelből.

A németek többsége támogatná a grexitet, vagyis Görögország távozását az euróövezetből – derült ki egy friss közvélemény-kutatásból. A felmérés adatai szerint a megkérdezettek 52 százaléka nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy Görögországnak az eurózónában kellene-e maradnia, 40 százalék viszont ellenezné a grexitet. Februárban a németeknek még mindössze 41 százaléka volt a görög eurózóna-tagság ellen, 52 százalék támogatta.

A német kormány jogilag lezártnak tekinti a második világháborús jóvátétellel összefüggő kérdéseket, álláspontja szerint a két Németország és a négy megszálló hatalom (Franciaország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió) 1990-ben kötött megállapodásával – az úgynevezett kettő plusz négy szerződéssel – megszületett a második világháborút Európában hivatalosan lezáró dokumentum, és ebben szerepel, hogy a jóvátétel kérdését lezárták.

A dokumentumot az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet akkori tagjai, köztük Görögország, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) létrehozó Párizsi Charta aláírásával elfogadták. Athén szerint ugyanakkor a kérdés nem zárult le, mivel az aláírók csak tudomásul vették a hatoldalú szerződést, nem adták rá áldásukat.

Az 1990-es szerződésről a tárgyalások egyik résztvevője, Hort Teltschik, Helmut Kohl volt kancellár kül- és biztonságpolitikai tanácsadója a napokban azt mondta, hogy Moszkva kezdetben békeszerződés kidolgozását javasolta, de a Kohl-kormány ez elutasította, „nem utolsósorban a jóvátételi követelések veszélye miatt".

Teltschik a Deutschlandfunk közszolgálati rádióban sugárzott interjúban hozzátette, hogy nem csak Görögország terjeszthetett volna elő kártérítési igényeket, hiszen a náci Németország több mint 50 állammal volt hadiállapotban. Amennyiben a német egység helyreállításával összefüggésben békeszerződésről kezdtek volna tárgyalásokat, valamennyi állam jelentkezhetett volna követelésekkel – mutatott rá a tanácsadó.

Arra a felvetésre, hogy mindennek alapján a kettő plusz négy szerződést a többi állam, köztük Görögország kárára kötötték meg, Horst Teltschik azt mondta, hogy ez nem így van, hiszen a négy megszálló hatalom volt felelős Németország sorsáért, a tárgyalások pedig arról szóltak, hogy Németországot újraegyesítik és megszűnik a négyek felelőssége, amivel együtt megszűnik az elvesztett háborúból fakadó valamennyi kötelezettség is. A szerződő felek erről teljes egyetértésben döntöttek – mondta Kohl tanácsadója.

Arra, hogy erről nem kérdezték meg a görögöket, Horst Teltschik azt mondta, hogy a többi 50 országot sem kérdezték meg, ugyanakkor „a görögök sem jelentkeztek be a kettő plusz négy tárgyalásokra azzal, hogy helló, szeretnénk egy megállapodást a jóvátételről".