Putyin és Renzi a megbeszélést követően külön-külön nyilatkozatot tett, de a sajtó képviselői nem kaptak lehetőséget kérdések feltevésére.
Az olasz miniszterelnök a tárgyalások előtt terjedelmes interjút adott az állami sajtó legfőbb képviselőinek: a TASZSZ hírügynökségnek, a Rosszijszkaja Gazeta című kormánylapnak és a Rosszija 24 hírtelevíziónak.
Orosz közlés szerint Renzi a tévében sugárzott beszélgetés során egyebek között kifejtette, hogy tisztelni kell Ukrajna szuverenitását, helyre kell állítani az ellenőrzést a teljes államhatáron, egyszersmind Kijevnek reformokat kell végrehajtania annak érdekében, hogy biztosítsa minden területének az autonómiát. Erre példának az észak-olaszországi Trentino-Alto Adige (Dél-Tirol) régiót említette, ahol jelentős számban élnek német ajkúak. A terület 1815-től 1919-ig az osztrák Tirol tartományhoz, illetve az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozott.
Vlagyimir Putyin elveszítette az orosz elit támogatását, ezért meg fog bukni – vélekedett Borisz Karaglickij orosz politológus egy német lapnak nyilatkozva. „Mintegy háromszáz emberről van szó. Korábban ez a háromszáz ember támogatta Putyint, most nem támogatja. Azt akarják, hogy mondjon le.” A politológus szerint nem férhet kétség ahhoz, hogy Putyinnak nem származik haszna Nyemcov meggyilkolásából. Karaglickij szerint a gyilkosság az ellenzéknek használ, és aki a gyilkosságot elkövette, Vlagyimir Putyint akarja érte felelősnek beállítani.
Renzi azt is hangsúlyozta, hogy a minszki megállapodás óta sokkal derűlátóbban tekint az ukrajnai konfliktus rendezésére.
Az olasz kormányfő a Putyinnal folytatott tárgyalásokat követő nyilatkozatában hangsúlyozta: egyetértenek abban, hogy az ukrajnai konfliktusban szemben álló feleknek be kell tartaniuk a február 12-ei minszki megállapodásokat. Ígéretet tett arra, hogy az Európai Unió intézményrendszerén belül „minden lehetséges segítséget” megad az ukrajnai válság rendezéséhez. Egyebek között országa decentralizációjában is meg tudja osztani tapasztalatait Ukrajnával.
Az orosz elnök értékelése szerint Renzi „egy sor értékes javaslatot” tett az ukrajnai helyzet hosszú távú rendezésére. Hozzátette, hogy az ukrajnai szembenállás átfogó rendezésének elengedhetetlen feltétele a minszki megállapodások szigorú betartása. Nagyon időszerűnek és hasznosnak nevezte tárgyalásukat „tekintettel az európai és a világban uralkodó helyzetre”.
Putyin bejelentette, hogy az Orosz Közvetlen Befektetési Alap és olasz partnere egymilliárd dolláros (mintegy 278 milliárd forint) orosz–olasz alapot hoz létre a befektetések ösztönzésére egymás országaiban. Az olasz befektetések Oroszországban több mint 1,1 milliárd dollárt (körülbelül 305 milliárd forint), az orosz befektetések Olaszországban 2,3 milliárd dollárt (mintegy 610 milliárd forint) tesznek ki.
Az orosz államfő kiemelte az orosz–olasz energetikai együttműködést, és arról is beszélt, hogy a Szuhoj orosz repülőgépgyár és olasz partnerei együtt fogják a nemzetközi piacon népszerűsíteni a Sukhoi Superjet 100 típust. Már 150 darabot megrendeltek tőlük.
Ezt az utasszállító-típust az orosz Szuhoj és az amerikai Boeing cég együtt fejlesztette ki, 2008-ban szállt fel az első gép. 2012-ben Indonéziában egy Superjet bemutató repülés közben lezuhant, a fedélzetén tartózkodók életüket vesztették.
Az ukrajnai fegyverszállítások gyors engedélyezését sürgette Barack Obama amerikai elnöktől John Boehner, az amerikai képviselőház elnöke más republikánus és demokrata törvényhozókkal együtt egy csütörtökön nyilvánosságra hozott levélben. „Sürgetjük, hogy hagyjon jóvá további lépéseket a szuverén területét védelmező Ukrajna erőfeszítéseinek támogatására, beleértve a halált okozó védelmi fegyverrendszerek szállítását az ukrán hadseregnek” – olvasható a szerdai keltezésű levélben, amelyet nyolc republikánus és három demokrata képviselő írt alá.
A normandiai négyek nevű országcsoport, Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország, illetve az EBESZ képviselői pénteken Berlinben megbeszélést tartanak az ukrán válság rendezését célzó minszki megállapodás végrehajtásáról – mondta a német külügyminiszter csütörtökön Berlinben.
A normandiai négyek államtitkári, politikai igazgatói szinten tárgyalnak majd arról, hogy miként sikerült eddig teljesíteni a februári minszki intézkedéscsomagban foglaltakat, és milyen lépésekre van szükség a következő napokban – mondta Frank-Walter Steinmeier a lengyel diplomácia vezetőjével, Grzegorz Schetynával folytatott megbeszélése után, kettejük közös sajtótájékoztatóján.
A kongresszus mindkét háza egyhangúlag hagyta jóvá tavaly azt a törvényt, amely felhatalmazza az elnököt a fegyverszállításra, de Barack Obama még nem döntött a kérdésben. Az elnök európai vezetőkkel lefolytatott videokonferencián kedden ugyanakkor értésre adta, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok orosz támogatása miatt nemcsak a gazdasági szankciók megszigorításának, de a fegyverszállítás elrendelésének lehetőségét is mérlegeli.
„Az orosz agresszióval szembeni általános stratégiából hiányzik a világosság, amely biztonságérzettel tölthetné el a térségbeli barátainkat és szövetségeseinket, akik érthető módon sebezhetőnek érzik magukat. Ebben változásra van szükség” – írták a képviselők, akik közül többen a képviselőház külügyi, katonai, hírszerzési és költségvetési bizottságának vezető tagjai.
Victoria Nuland helyettes külügyi államtitkár szerdai kongresszusi meghallgatásán elmondta, hogy az Egyesült Államok az utóbbi tizennégy hónapban 118 millió dollár értékű biztonsági segélyben részesítette Ukrajnát. Az amerikai diplomáciai tárca februárban közölte, hogy 17 millió dollárnyi humanitárius támogatást küldött Kijevnek.
