Vodkázott a hullajelölt, aztán lefejező celeb lett

Hogyan lett Jihadi John, a kuvaiti származású londoni diplomás programozó az Iszlám Állam főhóhéra?

Négy fénykép uralja most a brit sajtó laptetős anyagait. Mind ugyanazt az embert, Jihadi Johnt ábrázolja.

Emwazi családja az Öböl-háborút követően menekült Nagy-Britanniába, 1994-ben, menekültstátuszt két év múlva kaptak. Pár esztendő múlva, amikor már a brit állampolgárságuk is zsebben volt és a háborúnak is vége lett, elkezdtek visszautazni Kuvaitba, Jihadi John apja ma is ott él. Londoni ottlétük alatt rengeteg segélyt is kaptak, a városi tanács pedig fizette az albérletüket, nem véletlen, hogy a politika most megpróbál rátelepedni erre az ügyre: konzervatív képviselők egymással versenyezve adnak hangot megdöbbenésüknek, és nem győzik elítélni ezt a pazarló gyakorlatot.

Tanára a BBC-nek Mohammed Emwazit átlagos kamaszproblémákkal küzdő, de keményen tanuló, csendes fiúként írta le. A pedagógus azt is leszögezte, hogy ugyan zaklatták, de ő jól kezelte ezeket a támadásokat, a későbbi radikalizálódásnak semmi jelét nem látták akkor, de elmondása szerint ha most meglátja vagy meghallja egykori diákját a hírekben, abba szabályosan beleborzong.

Szülei egyébként különbözőképpen reagáltak Jihad John leleplezésére. Apja azt mondta, hogy nincs bizonyíték az azonosságra, hiszen a csuklyás alak maszkot visel, elmondása szerint 2013-ban hallott utoljára a fiáról. Anyja viszont állítólag felsikoltott, amikor meglátta az ominózus felvételt: „Ő a fiam.”

Az ambiciózus kiskamasz aztán lecserélte a piros pulcsit, abbahagyta a focit, elfelejtette kedvenc zenekarát, az S Club 7-t és barátai szerint elkezdett úgy öltözködni, mint egy gengszterrapper. Annak ellenére, hogy már akkor is muszlimnak tartotta magát, rendszeresen vodkázott és marihuánát szívott, valamint egy banda tagjaként gazdag gyerekeket bántalmazott. Egy névtelenséget kérő volt osztálytársa a Sunday Mirrornak azt mondta: mecsetek helyett a vízipipázókat látogatta, és azokat a felnőtteket csodálta, akik nagy kocsikkal közlekedtek oldalukon csinos nőkkel. Jihadi John hasonló utat járt be tehát, mint a Charlie Hebdo-merénylet gyilkosai, a Couachi testvérek vagy a párizsi kóser bolt mészárosa, Amedy Coulibaly. Külvárosi bűnöző múlt után kiszabadultak a titkosszolgálatok és a hatóságok látóköréből, belegabalyodtak viszont a radikális iszlamizmus hálójába: egy megszállott terroristának ennyi háttér pont elég.

Little Mo ugyanis Mohammed Emwazivá válva már érdeklődni kezd a vallás és a politika iránt. 2009-ben állítólag „megünnepelte” a szeptember 11-i terrortámadás nyolcadik évfordulóját egy londoni mecsetben, 2013-ban pedig sokkolta, hogy egyetlen barátjának testvérével egy amerikai drón végzett Szomáliában. Jihadi John egyik (egyébként lopott biciklikkel kereskedő) testvére pedig tagja egy fundamentalista, utcai hittérítő társaságnak, ők is kapcsolatban állnak különböző megfigyelt vagy akár elítélt radikális szónokokkal.

A brit nagypolitika persze erre az esetre is rámozdult: a konzervatívok és a liberálisok között vita alakult ki, előbbiek azon az állásponton vannak, hogy valamilyen módon, még ha nem is kifejezetten tiltással, de szabályozni kell a „halál prédikátorait”. Emwazira egyébként kuvaiti ismerősei úgy emlékeznek, mint egy csendes, keményen dolgozó munkaerőre. Megjegyezték, hogy minden egyes alkalommal a munkahelyén létrehozott imasarokba vonult vissza, szerintük ha dzsihadista lett volna, akkor sokkal több keresnivalója lett volna a helyi mecsetben.

Mégis: Jihadi John gyanús lett a brit titkosszolgálatnak, ugyanis barátai vagy skóciai dzsihadista táborokban vettek részt, vagy rajta voltak a 2005-ös londoni terrortámadás kitervelőinek híváslistáján. Az MI5 figyelni és követni kezdte Emwazit, akit megfélemlítettek ezek az akciók. 2010-ben el is szakadt nála a cérna: hullajelöltként írta le magát abban a levélben, amit a Daily Mailnek küldött el végső elkeseredettségében, ebben az írásban beszámolt arról, hogy még az öngyilkosság is megfordult a fejében.

A Cage (egy szigetországi muszlimokra specializálódott jogsegélyszolgálat) pedig felidézi, hogy Emwazit az is megtörte, hogy amikor házasodási szándékkal megpróbált visszatérni Kuvaitba, akkor a hatóságok feltartóztatták és hat órán át vallatták. A szülei 2013-ban jelentették be fiúk eltűnését: utolsó információjuk az volt, hogy Mohammed segélyt oszt Törökországban és Szíriában.

Bizarrnak tűnik, de végül is logikus, hogy pont abból a korszakából van a legkevesebb információnk, amelyben megismertük: az Iszlám Állam hóhéraként. De ez nem csoda, a brutális videókról például kizárólag titkosszolgálati eszközökkel lehet megállapítani, hogy hol készültek és hogy valódiak-e. Beszédes, hogy az első felvétel megjelenése után az jelent meg a lapokban, hogy Jihadi John nem más, mint Abdel-Majed Abdel Bary, egyiptomi származású londoni rapper.

A leghitelesebb kép talán, amit Mohammed Emwazi jelenéről kapunk, a BBC-nek nyilatkozó egykori IÁ-harcosnak köszönhető. „Nem beszél sokat, nem imádkozik velünk, nem köszön senkinek, nem csatlakozik soha a britekhez.” Abu Ayman dezertőr úgy ítéli meg, hogy sok csatlakozó számára Jihadi John egy celeb, egy igazi példakép, de mások úgy látják, hogy csak használja őt az Iszlám Állam.