Egyre másra érkeznek a hírek arról, hogy terrorcselekményre készülő személyeket vesznek őrizetbe Nyugat-Európában, vasárnap például Franciaországban tartóztattak le egy 24 éves algériai származású férfit, aki Párizs környéki templomokat akart megtámadni – az illető lakásán más fegyverek mellett egy kalasnyikovot is találtak. Mivel a muszlim radikalizmus megvetette a lábát kontinensünkön, hasonló esetek igen nagy valószínűséggel a jövőben is előfordulnak.
Az MNO által megkérdezett biztonságpolitikai szakértő, Georg Spöttle szerint napjainkban az európai titkosszolgálatoknak rendkívüli módon oda kell figyelniük a gyanús személyekre. Ezek a személyek jellemzően olyan internetes oldalakat látogatnak vagy olyan mecsetekbe járnak, amelyek célja a radikalizálni az odalátogatókat. Spöttle elmondta: a legutóbbi adatok szerint Németországból például nyolcszázan csatlakoztak a Közel-Keleten harcoló Iszlám Állam terrorszervezetéhez – többségük németországi születésű, de muszlim bevándorló családból származik –, közülük valószínűsíthetően mintegy kétszázan visszatértek Európába. Ez azért is fontos, mert ezek a személyek, amennyiben nem szakítottak a radikális nézeteikkel, potenciális fenyegetést jelenthetnek: értenek egyebek közt a fegyverekhez, robbanószerekhez is.
Spöttle arra is rámutatott, hogy akár teljesen átlagosnak tűnő, törvénnyel összeütközésbe nem kerülő állampolgárok is radikalizálódhatnak, és ehhez nem is kell feltétlenül bevándorló családból származni. Ráadásul nem állíthatnak rendőrt minden bevándorló mellé sem, az Európán belüli radikalizmust így pedig csak mérsékelt hatékonysággal lehet nyomon követni. A szakértő ezért is gondolja úgy, hogy a rengeteg próbálkozásból idővel valamelyik terrortámadás-kísérlet eredményes lesz, még akkor is, ha a leginkább veszélyeztetett Egyesült Királyság, Franciaország vagy éppen Németország kiváló titkosszolgálattal rendelkezik.
Ismert, az Európai Unió megfékezné a Földközi-tengeren érkező menekültáradatot – a helyenként rémisztő számok megtalálhatók a keretben idézett írásunkban –, a legújabb terv értelmében meg kell erősíteni a Földközi-tengeren a jelenleg folyó műveleteket, a Tritont és a Poszeidónt, több pénzt kell adni az uniós határőrizeti támogató ügynökségnek, a Frontexnek, illetve el kell kobozni és meg kell semmisíteni az embercsempészek hajóit. Georg Spöttle egyetért a bevándorlás szigorításával, már csak azért is, mert – titkosszolgálati iratok alapján – nem példa nélküli, hogy egyes terrorszervezetek menekültnek álcázva akarják az embereiket eljuttatni az öreg kontinensre. „Európába érve menedékjogot kérnek, de a valódi céljuk terrortámadás elkövetése vagy alvó sejt létrehozása, esetleg emberek toborzása a radikálisok soraiba” – magyarázta.
Komoly gondot jelentenek a kontinensünkön felbukkanó, szélsőséges muszlim prédikátorok hatalma alá kerített mecsetek. Ahogy arról korábban az MNO is beszámolt, mind Franciaországban – ahol négy év alatt megkétszereződött a szélsőséges iszlám irányítása alá kerülő imahelyek száma –, mind az Egyesült Királyságban aggasztó mértékben radikalizálódnak ezek az imahelyek, szinte zavartalanul fanatizálva híveiket. Fiatalon többek közt a január eleji párizsi merényletek elkövetői, Chérif és Said Kouachi, valamint Amedy Coulibaly is egy radikális imám befolyása alá került.
Spöttle szerint ezeknek a mecseteknek a bezárása viszont nem jelent megoldást, mivel ebben az esetben az érintettek illegalitásba vonulnának, és jobb híján magánlakásokon vagy egyéb alternatív helyszíneken gyűlnének össze. Szerinte a legcélravezetőbb a radikális prédikátorok Európából való kiutasítása lenne, de ehhez jelenleg a politika túl gyengekezűnek tűnik. „Németországban is tudják, kik azok a radikális vezetők, akik toboroznak vagy pénzt gyűjtenek a terrorszervezeteknek, kik szimpatizálnak az Iszlám Állammal, mégsem utasítják ki őket” – mondta a szakértő.
Magyarország jelenleg még kevéssé érintett a témában, Georg Spöttle szerencsésnek nevezte a szigorú hazai bevándorláspolitikát, de kérdés, hogy az Európai Unió hogyan akarja elosztani a menekülteket – erről egyelőre nem sokat tudni. A bevándorlás és a menekültek kérdéséről tárgyaltak csütörtökön is az Európai Unió állam- és kormányfői, a találkozót azután hívták össze, hogy a múlt hétvégén majdnem ezer ember fulladt a Földközi-tengerbe. Az egyeztetéseken dől el, hogy a már említett, szigorúbb ellenőrzés életbe lép-e.
