Olyan erős gyógyszert szedett Andreas Lubitz depresszióra, szorongásra és pánikbetegségre, amelynek hatása alatt nemhogy repülőt nem vezethetett volna, de még autót sem. Sőt, a Lorazepam nevű szer betegtájékoztatójában az is szerepel, hogy használói még utasként sem mehetnek fel repülőgépre kísérő nélkül, továbbá az orvosok szerint a gyógyszer egyik mellékhatása lehet, hogy a kezelés elején megnöveli az öngyilkossági hajlamot. A zavarodott férfi lakásán a házkutatás során ráadásul állítólag egy rakás különböző gyógyszert találtak, amelyek együttes szedése is kockázatos lehet.
Akkor mégis hogyan lehetséges, hogy egy ennyire erős szert felírtak az orvosok a másodpilótának? Valószínűleg úgy, hogy a mentális zavarokkal küzdő férfi, félve a következményektől, a doktoroknak is hazudott, és azt mondta, valóban pilóta ugyan, de jelenleg csupán szolgálaton kívüli állományban, bár nagyon szívesen munkába állna újra. Az is kiderült, hogy Lubitzot a katasztrófa előtt nem sokkal kétszer is megvizsgálták a düsseldorfi egyetemi klinikán, azonban nem depressziója, hanem látásproblémái miatt. A férfi néhány hónappal korábban autóbalesetet szenvedett, és azóta arra panaszkodott, hogy néha elsötétül előtte a világ, az orvosok ugyanakkor azt állapították meg, hogy a probléma nem szervi, hanem pszichoszomatikus eredetű.
Lubitz táblagépének keresési eredményeiből pedig az derült ki, hogy a katasztrófa előtti napokban a férfi az interneten az öngyilkosság módozatairól tájékozódott, és volt legalább egy nap, amikor a pilótafülke ajtajára és az erre vonatkozó biztonsági intézkedésekre keresett rá. Közben megtalálták a második fekete dobozt a kutatócsapatok, amely a repülési adatokat rögzítette. Korábban attól féltek, hogy az az ütközésben megsemmisülhetett.