„Görögország nem könyöradományt váró koldus”

Vlagyimir Putyin szerint a gazdasági válság sújtotta hellének nem kérnek pénzügyi segítséget országától.

Putyin felajánlotta Görögországnak, hogy csatlakozzék rá a tervezett orosz–török gázvezetékre, s ezzel Európa egyik legnagyobb energiaelosztó központjává válhat. Ez azonban a görög kormány szuverén döntése – mondta a görög miniszterelnök. Ciprasz jelezte: Görögország érdekelt olyan görög gázvezeték építésében, amely a görög-török határtól indulna, és görög területen haladva biztosítaná ennek az országnak az energiaszükségletét. Szerinte egy ilyen méretű beruházás a térség egészének az energiabiztonságát szavatolná.

Putyin azt is kijelentette: Oroszország megérti, hogy Görögországra ráerőltették, szavazza meg az Oroszország elleni uniós szankciókat. Ciprasz pedig azt mondta: Görögország megérti az e szankciókra adott orosz válaszlépéseket.

Meg kell törni a szankciók ördögi körét – jelentette ki a görög kormányfő, hangsúlyozva: a válság megoldásának a kulcsa a (kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus rendezését célzó) minszki megállapodások teljesítése. A szankciók nem jelenthetik egy gazdasági háború megoldását, ezek hidegháborúhoz vezetnek a Nyugat és Oroszország között – vélekedett.

Putyin szerint minden ország érdeke, hogy leküzdjék a görög gazdasági válságot. Az orosz–görög együttműködésben nem csupán Moszkva és Athén érdekelt, hanem minden hitelező ország, köztük az európaiak is. Ha a görög gazdaság erősödni fog – akár az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok elmélyítésének köszönhetően is – az időben történő hiteltörlesztések is lehetségessé válhatnak – mondta. Megemlítette, hogy Oroszországot érdekelné a görögországi privatizáció, ha lesz ilyen.

Ciprasz szerint a Putyinnal folytatott tárgyalások lehetővé teszik Európa minden népe számára a biztonság megerősödését. Moszkvai látogatását a görög szuverenitás kifejezéseként értékelte. „Görögország szuverén ország, elidegeníthetetlen joga a multilaterális külpolitika, hiszen balkáni, mediterrán, európai és Fekete-tenger térségi országról van szó” – mondta. Azzal indokolta, hogy nem kért segélyt, hogy „Görögország nem könyöradományt váró koldus, és azt kéri, hogy oldják meg gazdasági problémáit, egy olyan válságot, amely nemcsak görög, hanem egyben európai válság is”.

Putyin azt is kijelentette a tájékoztatón, hogy Moszkva nem akar éket verni az EU tagállamai közé a Görögországgal való jó kapcsolatai révén, hanem az egész európai tömörüléssel javítani akarja a viszonyát.

Görög vezetők nem titkolják, hogy nap mint nap csökken Athén pénzügyi mozgástere. Mindazonáltal jelenleg úgy tűnik, hogy az ország képes teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit áprilisban, így törleszteni tudja adósságát és ki tudja fizetni a nyugdíjakat, béreket is.

A baloldali görög kormányfő moszkvai látogatása és korábbi kijelentései egyes európai körökben azt a gyanút keltették, hogy Ciprasz orosz pénzügyi segély fejében eltér a közös európai irányvonaltól, de Martin Schulz, az Európai Parlament szociáldemokrata elnöke a sajtótájékoztató meghallgatása után azt nyilatkozta a ZDF német televíziónak, hogy „megnyugodott”, mert a görög kormányfő „nem lépte át a határokat, nem tért el az európai vonaltól”.