Gyors népszavazással vetnének véget a brit uniós tagságnak

A lehető leggyorsabban népszavazást írna ki a brit EU-tagságról az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja.

Nagy-Britanniában május 7-én tartják a parlamenti választásokat, és a UKIP vezetője, Nigel Farage szerdán mutatta be a párt 76 oldalas programját.

A cselekvési terv egyik kiemelt fejezete – amely a brit EU-kilépésre utaló Brexit címet viseli – hangsúlyozza, hogy a UKIP eltökélten ellenzi Nagy-Britannia politikai integrációját „Európával”. Amikor Nagy-Britannia 1973-ban csatlakozott az akkori közösséghez, a briteknek azt mondták, hogy hazájuk a Közös Piac tagja lesz, jóllehet valójában egy nemzetek feletti politikai unióba nyert felvételt, amelyből azóta „fű alatt Európai Egyesült Államokat kreáltak saját zászlóval, nemzeti himnusszal, parlamenttel, központi bankkal, bírósággal, hatalmas adminisztrációval és éppen most alakuló saját hadsereggel és rendőri erővel” – áll a UKIP programjában.

A dokumentum szerint „az Európai Unió csápjai mára teljesen behálózták Nagy-Britannia életét”, az EU átvette az ellenőrzést a brit pénzügyi szolgáltatási szektor, a halászat, a mezőgazdaság, az energiaipar és a kereskedelem felett, Brüsszelből „diktálják” a brit üzleti, foglalkoztatási és bevándorlási szabályokat.

A UKIP szerint ebben a helyzetben Nagy-Britannia „semmit sem veszíthet, de mindent megnyerhet” azzal, ha kilép az EU-ból.

A pártprogram ehhez pontosan körülírt menetrenddel is szolgál. A cselekvési terv alapján a választások után minél előbb népszavazást kell tartani arról, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradjon-e. A UKIP meg is fogalmazta az általa javasolt kérdést, amely nem közvetlenül az EU-tagság sorsáról szól, hanem így hangzana: „Szeretné-e Ön, ha Nagy-Britannia szabad, független, szuverén demokrácia lenne?”

Ha azonban a referendumon az igenlő válaszok kerülnének többségbe, a UKIP szerint két jogi lehetőség van: Nagy-Britannia az 1972-ben kelt csatlakozási törvényt hatályon kívül helyezi, és azonnal távozik az EU-ból, vagy a lisszaboni szerződés alapján értesíti kilépési szándékáról az Európai Tanácsot, és megfelelő előkészítés után két éven belül hagyhatja ott az Európai Uniót.

A szerdán ismertetett pártprogram szerint a UKIP az utóbbi megoldást részesítené előnyben, mivel ez kínálna ésszerű, rendezett körülmények között lezajló távozást.

A UKIP-nak nincs reális esélye arra, hogy kormányzati pozícióba kerüljön a májusi választásokon, döntő jelentőségű lehet azonban, hogy hány választót hódít el a hagyományos nagypártoktól. A rendkívül szoros versenyben ezen múlhat, hogy a választások után David Cameron jelenlegi konzervatív párti miniszterelnök vagy Ed Miliband, az ellenzéki Munkáspárt vezetője alakíthatja-e meg a következő brit kormányt.

A brit EU-tagság sorsáról Cameron is népszavazást ígért, de a Konzervatív Párt tervei szerint London előbb megpróbálná újratárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel – elsősorban a munkaerő-áramlási szabályok szigorításának céljával –, és e tárgyalások eredményeinek ismeretében írná ki a referendumot 2017 végéig.