Halálbüntetés: az EP-ben is Orbán javaslata lesz a téma

A témával kapcsolatosan Trócsányi és Rétvári is megszólalt.

A javaslat megvitatásáról – olvasható Ujhelyi István tájékoztatásában – az EP frakcióvezetőinek strasbourgi tanácsülésén, az úgynevezett „elnökök értekezletén” döntöttek. Ujhelyi szerint a frakcióvezetők fontosnak tartják, hogy az európai közösség vizsgálja meg, mit jelentene a halálbüntetés esetleges bevezetése egy uniós tagállamban.

„Nem kizárt, hogy ennek eredménye nyomán a májusi plenáris ülésen parlamenti vitát is lefolytat majd az Európai Parlament a magyar kormányfő elképesztő politikusi vadhajtásairól” – tette hozzá a szocialista EP-képviselő.

Megfogalmazása szerint az EP-ben képviselt pártcsaládok vezetőitől már ezt megelőzően is „karcos és érdemi kritikákat kapott Orbán Viktor amiatt, hogy a magyar miniszterelnök az európai értékrenddel teljesen ellentétes módon napirendre vette a halálbüntetés bevezetésének kérdését”. Az EP szociáldemokrata elnöke és a liberális vezetők mellett még a néppárti konzervatív politikusok is válaszokat várnak Orbán kijelentései miatt – jegyezte meg Ujhelyi.

Az igazságügy-miniszter szerint a halálbüntetéssel kapcsolatban is az emberi jogok európai egyezményét kell irányadónak tekinteni Magyarországon, más kérdés, hogy a témáról vitatkoznak. A jog szilárd, a helyén van, a jogból egyértelműen következik, milyen kötelezettségei vannak Magyarországnak – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter csütörtökön a halálbüntetéssel kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Szegeden, egy más témában rendezett konferencián.

Az EU intézményeit megreformáló, 2009-es lisszaboni szerződés – amelyet 325 igen szavazattal, 4 ellenében és 14 tartózkodás mellett fogadott el a parlament – kötelező a tagállamokra nézve. Ebből következően Magyarország is alkalmazza az alapjogi chartát, és fontosnak tartja az abban foglalt értékeket – mondta a miniszter. Hozzátette: az emberi jogok európai egyezménye és a hatodik kiegészítő jegyzőkönyve is a magyar jog része. (Az Európai Unió alapjogi chartája 2. cikkének 2. bekezdése kimondja, hogy senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni, és ugyanezt rögzíti a hatodik kiegészítő jegyzőkönyve is.)

Magyarországon az Európai Unióról szóló szerződés és az Európa Tanács jegyzőkönyve hatályban van, ezt kell irányadónak tekinteni – hangsúlyozta a miniszter, kiegészítve azzal: más kérdés, hogy a témáról vitatkoznak. Trócsányi László kifejtette, a bűnmegelőzésre kell a hangsúlyt helyezni, rendkívül fontos a súlyos bűncselekmények elkerülése, és emellett az áldozatoknak meg kell adni a megfelelő védelmet. Magyarország büntetőpolitikája ezen alapul, és a készülő új büntető eljárásjogi törvény is ezt tűzi ki célul – emelte ki. Voltak idők Magyarországon, amikor politikai okokból ítéltek embereket halálra – emlékeztetett a miniszter, kifejezve reményét, hogy ez az időszak soha nem fog visszatérni.

Az egyházi álláspont szerint az élet abszolút korlátozhatatlan, ezért a kereszténydemokraták ellenzik a halálbüntetést – mondta Rétvári Bence, a KDNP alelnöke a Kossuth rádió 180 perc című műsorában csütörtökön. A politikus szerint mindenkinek meg kell adni a lehetőséget, hogy megbánja tettét.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának politikai államtitkára emlékeztetett arra: az elmúlt öt évben több területen is szigorították a büntető törvénykönyvet (Btk.), például bevezették a három csapás törvényét, bővítették a jogos védelmi helyzetek körét, bevezették a tényleges életfogytig tartó büntetés lehetőségét. Mint mondta, a kaposvárihoz hasonló brutális bűncselekmény után sokakban megfogalmazódik, hogy még tovább kellene szigorítani a Btk.-t, és jelezte azt is, hogy a KDNP is ennek pártján van.

„Ugyanakkor nekem személyesen, keresztény emberként az az álláspontom, hogy magát az életet nem mi adjuk másnak, hanem a Jóistentől kapjuk, és amit ő ad, azt ember ne vegye el” – mondta Rétvári Bence. Hozzátette: az egyházi álláspont is az, hogy az élet abszolút korlátozhatatlan. „Mi, kereszténydemokraták, ezért vagyunk ellene akár az aktív eutanáziának, az abortusznak, a háború indításának vagy a halálbüntetésnek is” – jelentette ki.

Rétvári Bence hangsúlyozta: meg kell adni a lehetőséget mindenkinek, hogy élete végéig megbánja a bűncselekményét, ez azonban nem jelenti azt, hogy a következményeket ne kellene viselnie. A KDNP alelnöke a halálbüntetésről szóló társadalmi vitáról azt mondta, szükségesnek tartja azért, hogy mindenki kialakíthassa álláspontját e kérdésben.

Orbán Viktor miniszterelnök kedden Pécsett jelentette ki, hogy szerinte napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését. Hozzátette: néhány éve azt hitték, a magyar büntetőjogról és a bűnüldözésről szóló viták végére pontot tettek, amikor bevezették a három csapás törvényét és a tényleges életfogytiglani büntetést. Ezeknek a visszatartó ereje azonban önmagában nem volt elegendő, ezért a halálbüntetés kérdését Magyarországon napirenden kell tartani – hangsúlyozta a kormányfő.

Egyértelmű dolgokat nincs értelme megvitatni - jelentette ki csütörtökön, a horvát elnökkel tartott brüsszeli sajtótájékoztatón az Európai Bizottság elnöke azzal összefüggésben, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerdán azt mondta: napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését.

Jean-Claude Juncker egy újságírói kérdésre közölte, hogy több okból is erőteljesen ellenzi a halálbüntetést, amelyet az Európai Unió alapjogi chartája is tilt. Hozzátette: Orbán Viktornak haladéktalanul világossá kellene tennie, hogy nincs ilyen szándéka. „Ha ez volna a szándéka, akkor harc lesz” – szögezte le Jean-Claude Juncker. Natasha Bertaud, a bizottság egyik szóvivője emlékeztetett, hogy Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke szerdán közölte, hogy a halálbüntetés ellentétes az Európai Unió alapértékeivel.

Arra a kérdésre, ez azt jelenti-e, hogy a bizottság életbe lépteti az uniós szerződés 7. cikkében leírt eljárást, amely akár Magyarország kizárásával is járhat az uniós döntéshozatalból, ha Budapest visszaállítja a halálbüntetést, Bertaud azt mondta, hogy Brüsszel nem óhajt hipotetikus forgatókönyvek alapján spekulációkba bonyolódni. A szóvivő emlékeztetett, hogy a bizottság tavaly elfogadott egy keretrendszert a 28 uniós tagállamban a jogállamiságot fenyegető rendszer szintű veszélyek kezelésére, ez pedig lehetőséget teremt a bizottságnak, hogy párbeszédet kezdeményezzen az érintett tagállammal a helyzet súlyosbodásának megakadályozása érdekében. „Természetesen, ha ebben a keretben nem sikerül megoldást találni, legutolsó eszközként továbbra is rendelkezésre áll a hetedik cikk a válságok megoldása és az európai unió értékeinek betartatása érdekében” – mondta Natasha Bertaud.