Ernest Moniz amerikai energiaügyi miniszter hétfőn arról beszélt, hogy egy keretmegállapodásnak a két fél általi eltérő bemutatása nem jelenti azt, hogy Irán és a „hatok” (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) között tartalmi vita volna. Moniz szerint a felek narratívája az alkunak az általuk fontosnak tartott vonatkozásait hangsúlyozza, és nincs ellentmondásban a leírtakkal. Az atomfizikus végzettségű miniszter kijelentette, hogy az Iránnal megkötött egyezség „nem egy határozott időre megkötött megállapodás”, hanem „bizonyos értelemben egy örökös megállapodás, amelynek több stádiuma van”. Moniz hangsúlyozta, hogy a megállapodás „példátlan átláthatóságot” biztosít az iráni nukleáris létesítmények ellenőrzése területén.
Izrael leköszönő védelmi minisztere hétfőn bejelentette, hogy Izrael készített egy tízpontos listát arról, mit szeretne látni a végleges megállapodásban. Eszerint Iránnak le kell állítania a fejlett urándúsító centrifugákkal való kutatást és fejlesztést, csökkentenie kell az üzemelni engedett régebbi centrifugák számát, és teljesen be kell zárnia a fordói föld alatti nukleáris kutatóközpontot. Izrael azt szeretné, ha Irán „tisztázná”, milyen erőfeszítéseket tett atomfegyverek kifejlesztésére, erősebb garanciákat akar arra nézve, hogy hogyan szabadul meg a dúsított uránból felhalmozott készletétől, és egyértelmű feltételeket akar azzal kapcsolatban, hogy mikor oldják fel az Iránnal szembeni nemzetközi szankciókat, valamint hogy milyen gyorsan lehet azokat újra bevezetni.
Barack Obama hétfő este az NPR amerikai rádiónak adott interjújában kijelentette: hiba volna a végleges megállapodás fejében azt követelni Irántól, hogy ismerje el Izrael létét. „Ezt követelni hasonló volna ahhoz, mintha csak abban az esetben írnánk alá a megállapodást, ha megváltozik az iráni hatalom. Éppen azért nem akarjuk, hogy Iránnak atomfegyvere legyen, mert nem tudhatjuk előre, esetleg milyen irányban változik meg az iráni hatalom” – mondta az elnök.
