Izrael, ha kell, nekimegy Iránnak

Izrael nem vetette el az Irán elleni katonai akció lehetőségét.

Az izraeli vezetők szerint a megállapodás egyáltalán nem állja útját annak, hogy Irán atombombát fejlesszen ki, sőt éppen egyengeti előtte az utat, és ez létében fenyegeti Izraelt. A Netanjáhú vezetésével megalakuló új kormány minden tőle telhetőt meg fog tenni azért, hogy a nagyhatalmak és Irán a végleges megállapodás kidolgozása közben szigorítsanak a keretmegállapodáson – mondta Steinic sajtóértekezletén. „Izraelnek meg kell tudnia védeni magát bármilyen fenyegetéssel szemben, akár egyedül is. Jogunk és kötelességünk eldönteni, hogy hogyan védjük meg magunkat, főleg abban az esetben, ha nemzetbiztonságunk, sőt puszta létünk kerül veszélybe” – jelentette ki. Hozzátette: Izrael nagyra értékeli, hogy léte fenyegetettsége esetére az Egyesült Államok támogatást ígér, de ez nem elég.

A keretmegállapodás óta Washington többször próbálta nyugtatni Izraelt, újra és újra hangsúlyozva – legutóbb Barack Obama elnök egy lapinterjúban –, hogy az Egyesült Államok megvédi. Ben Rhodes helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó hétfőn azt mondta: visszaállítják a szankciókat, ha Irán nem tartja be a megállapodást. Arra a kérdésre, hogy a megállapodás végrehajtása során is még mindig lehetséges eszköznek tartja-e Washington a katonai támadást Irán ellen, Rhodes azt válaszolta: nem számolnak azzal, hogy élni kelljen ezzel a lehetőséggel, de nem vetették el.

A Fehér Ház szóvivője, Josh Earnest hétfőn azt hangsúlyozta, hogy „nem lehet a szankciók enyhítéséről beszélni addig, ameddig nem állapodtunk meg abban, hogyan lehet lezárni a nukleáris fegyverhez vezető minden utat”. Mint mondta, sosem állítottak olyat, hogy már az első napon meg kell szüntetni az összes szankciót. Az iráni tárgyalóküldöttség tagjai értelmezték úgy a Lausanne-ban tető alá hozott keretmegállapodást, hogy a gazdasági büntetőintézkedéseket nem szakaszosan, hanem egyszerre és rögtön fel fogják függeszteni a végső megállapodás után. Earnest szerint az amerikai vezetés a megállapodás tartós végrehajtását akarja látni a szankciók feloldása előtt.

Ernest Moniz amerikai energiaügyi miniszter hétfőn arról beszélt, hogy egy keretmegállapodásnak a két fél általi eltérő bemutatása nem jelenti azt, hogy Irán és a „hatok” (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) között tartalmi vita volna. Moniz szerint a felek narratívája az alkunak az általuk fontosnak tartott vonatkozásait hangsúlyozza, és nincs ellentmondásban a leírtakkal. Az atomfizikus végzettségű miniszter kijelentette, hogy az Iránnal megkötött egyezség „nem egy határozott időre megkötött megállapodás”, hanem „bizonyos értelemben egy örökös megállapodás, amelynek több stádiuma van”. Moniz hangsúlyozta, hogy a megállapodás „példátlan átláthatóságot” biztosít az iráni nukleáris létesítmények ellenőrzése területén.

Izrael leköszönő védelmi minisztere hétfőn bejelentette, hogy Izrael készített egy tízpontos listát arról, mit szeretne látni a végleges megállapodásban. Eszerint Iránnak le kell állítania a fejlett urándúsító centrifugákkal való kutatást és fejlesztést, csökkentenie kell az üzemelni engedett régebbi centrifugák számát, és teljesen be kell zárnia a fordói föld alatti nukleáris kutatóközpontot. Izrael azt szeretné, ha Irán „tisztázná”, milyen erőfeszítéseket tett atomfegyverek kifejlesztésére, erősebb garanciákat akar arra nézve, hogy hogyan szabadul meg a dúsított uránból felhalmozott készletétől, és egyértelmű feltételeket akar azzal kapcsolatban, hogy mikor oldják fel az Iránnal szembeni nemzetközi szankciókat, valamint hogy milyen gyorsan lehet azokat újra bevezetni.

Barack Obama hétfő este az NPR amerikai rádiónak adott interjújában kijelentette: hiba volna a végleges megállapodás fejében azt követelni Irántól, hogy ismerje el Izrael létét. „Ezt követelni hasonló volna ahhoz, mintha csak abban az esetben írnánk alá a megállapodást, ha megváltozik az iráni hatalom. Éppen azért nem akarjuk, hogy Iránnak atomfegyvere legyen, mert nem tudhatjuk előre, esetleg milyen irányban változik meg az iráni hatalom” – mondta az elnök.