„Őszintén szólva, úgy gondolom, hogy ez ostobaság” – mondta a tárcavezető, aki egyben Németország alkancellárja is. „Szerintem ez egy milliméterrel sem visz minket előrébb Görögország stabilizálásának kérdéséhez” – tette hozzá.
A 278,7 milliárd eurós jóvátételi igényről Dmitrisz Mardasz görög pénzügyminiszter-helyettes hétfőn beszélt a görög parlament ülésén.
A Görögországban januárban hatalomra jutott baloldali radikális Sziriza párt korábban nagyjából 162 milliárd eurót követelt Berlintől az országnak okozott második világháborús károk miatt. Ez az összeg két részből állt össze: egyrészt a nácik négyéves (1941–1944) megszállása alatt véghezvitt pusztítás miatt járó jóvátételből, másrészt a görög nemzeti banktól kikényszerített, 568 millió birodalmi márkás hitelből.
A német pénzügyminisztérium szóvivője kedden hangsúlyozta, hogy a kormány álláspontja nem változott. Berlin arra hivatkozva utasítja el Görögország kérését, hogy annak nincs jogalapja, hiszen a Németország újraegyesítésének elismeréséről szóló 1990-es megállapodás minden ilyen témát lezárt jogilag.
A görög jóvátételi követelések iránt egyedül a német parlamenti ellenzék pártjai mutatnak némi nyitottságot, a Baloldal (Die Linke) és a Zöldek tárgyalásokat sürgetnek az athéni vezetéssel.
Az athéni kormány a Görögországnak nyújtott 240 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomag radikális újratárgyalását követeli, Németország azonban – más hitelezőkkel karöltve – elzárkózik ettől.
