Egyebek között ezt a megállapítást tartalmazza az az elemzés, amelyet a munkaügyi és népjóléti minisztérium megbízása alapján készített a témában a GAC ügynökség. Ez az ügynökség készítette a 2006-os elemzést is. A kutatásokat részben európai uniós forrásból finanszírozták.
A döntően romák lakta szegénynegyedek 297 cseh településen találhatóak, és mintegy 115 ezren laknak bennük. 2006-ban a roma gettók lakóinak száma 80 ezer körül mozgott. A gettók száma minden cseh és morva régióban emelkedett, a Karlovy Vary régióban pedig megháromszorozódott.
Míg kilenc éve 18 roma gettó volt a régióban, tavaly már 61. Az átlagnál nagyobb mértékben emelkedett a roma gettók száma a pilseni, dél-morvaországi és a morvasziléziai régióban.
Szociológusok elemzése szerint a roma gettók számának és lakóinak növekedése alapvetően a gazdasági válság következménye. Rendkívül súlyos társadalmi probléma, hogy a gettókban felnövekvő új generációknak gyakorlatilag alig van esélyük arra, hogy betagozódjanak a társadalomba és sikeresek legyenek.
Míg korábban a roma gettók a nagyobb városok szegénynegyedei voltak, manapság ilyen gettók különféle szegény településeken is kialakulnak. Míg kilenc éve átlagban 271 ember élt egy-egy ilyen szegénynegyedben, ma 188.
Új jelenség, hogy a roma gettóknak nevezett szegénynegyedekben emelkedett a többségi társadalomhoz tartozó emberek száma, elsősorban a munkanélküliek, az alacsonyabb végzettségűek és újabban a nehéz helyzetbe került nyugdíjasok kötnek itt ki. Jelenleg ők teszik ki a szegénynegyedek lakóinak mintegy 10 százalékát.
A gettók lakói között átlagban 80-85 százalékos a munkanélküliség. A lakók nagyjából egyharmada azonban feketemunkával némi jövedelemhez jut. A családok jövedelmének gyakran egyetlen forrása a prostitúció. Az elemzés eredményeit a cseh kormány új romastratégiájának kidolgozásakor szeretnék kihasználni – közölte a munkaügyi és népjóléti minisztérium.
