Ezért kivételezik Franciaországgal az EU

Az MTA szakértője szerint az elvek és a gyakorlat különváltak, amikor Brüsszel újabb haladékot adott Franciaországnak.

Ismert, 2015 márciusában az Európai Unió Tanácsa két évvel – 2017-ig – meghosszabbította azt a határidőt, amelyet Franciaország kapott az államháztartási hiány uniós referenciaérték alá csökkentésére. Somai Miklós szerint a konkrét esetben az elvek és a gyakorlat különváltak, Brüsszel ugyanis belátta, hogy nem célszerű megbüntetnie az Európai Unió második legnagyobb gazdaságát (és egyik húzóerejét), főleg akkor, ha az lépéseket is tesz a hiány enyhítésére, ugyanis ezzel a többi uniós ország gazdaságát is veszélynek tennék ki. Túlzottdeficit-eljárás Magyarország ellen is folyt, 2004-től kezdődően a szocialista kormányok költségvetési hiánya folyamatosan a vonal felett volt, végül Brüsszel három évvel a kormányváltás után, 2013-ban szüntette be a procedúrát.

A Francois Hollande vezette szocialista kormány valóban megpróbált néhány dolgot tenni a gazdaság rendbetételére: ilyen például a versenyképességi és munkahely-teremtési adóhitel rendszere (amitől évi negyvenezer új munkahelyet remélnek) vagy a Macron-törvény (ez sok más mellett a boltok kötelező vasárnapi zárva tartásának enyhítéséről szól). Ez a jogszabály egyébként olyannyira megosztó, hogy a kormányzó szocialisták sem értettek egyet benne. A kabinet ugyanakkor az alkotmány 49-3-as cikkelye értelmében a bizalmi kérdéshez kötötte a javaslatot – vagyis ha a kormány megnyeri a bizalmi szavazást, azzal elfogadják a törvényt is – a háborgó „belső ellenzék” pedig odáig nem ment el, hogy megbuktassa emiatt saját kormányát.

Somai Miklós egyébként úgy látja, hogy Franciaországban valódi reform helyett toldozgatás folyik: a kormány bizonyos eredményeket fel tud mutatni, de ezt a franciák többsége nem érzi.

A kormány spórolni akar a közszférán, az állami alkalmazottak bérén és a nyugdíjakon is, emellett papíron szigorúbban veszik a családtámogatási pénzeket, és gátat szabnának a különféle ügyeskedéseknek is. Az alacsony kamatok, a gyengülő euró, az alacsony kőolajárak és főleg a már meghozott – vagy éppen a még meghozandó – intézkedések egyre erősödő, a beruházások és az export felfutását szolgáló hatása pedig gyorsíthatja a GDP növekedését, s ezzel a hiánycélok könnyebben megvalósíthatóvá válhatnak.

Az ország potenciális növekedése viszont még gyenge, a súlyos deficit mellett emelkedik az államadósság, merev a munkaerőpiac – a szigorú szabályok miatt nagyon nehéz elbocsátani valakit, így az alkalmazottak tekintélyes része már csak határozott idejű szerződést kap – a francia vállalatok versenyképessége pedig szintén nem túl jó. Komoly probléma a munkanélküliség: a bevándorlás és a magas francia termékenység következtében évi 800 ezer ember jelenik meg a munkaerőpiacon, miközben 600 ezren mennek csak nyugdíjba, rengeteg fiatal így külföldön keresi a boldogulást. Többek közt ezért is okozhat gondokat a bevándorlás, és nem véletlen a szélsőjobboldali Nemzeti Front megerősödése.

Somai Miklós elmondta: jellemzően nem a nagy munkaerő-igényű feldolgozóipar teremt munkahelyeket, a francia cégek pedig nem otthon, hanem külföldön növelik a foglalkoztatottságot. Bizonyos nem diplomás foglalkozások szempontjából hasznos a bevándorlás, de nagyon sok bevándorló családban a második generáció már a felsőoktatásba akar bekerülni.

Pozitívumként említhető ugyanakkor, hogy jó a termelékenység, változatos az iparszerkezet, stabil a bankrendszer, magas az aktivitás, és az oktatás is magas színvonalú, ráadásul a jóléti rendszer is stabil. Ez azért is fontos, mert Somai Miklós elmondása szerint a francia nem konszenzusos társadalom, ha valakit érdeksérelem ér, másnap már az utcára vonul.

A válság miatt Franciaország az eurózónán belül – Spanyolországgal, Írországgal és Görögországgal együtt – az elsők között került túlzottdeficit-eljárás alá. A tanács először 2009. április 27-én tűzött ki határidőt, a 2012-es évet jelölve meg a hiány rendezésére, ám alig több mint fél évvel később, 2009 decemberében – látva a válság mélyülését és az eredeti ütemterv tarthatatlanságát – 2013-ig tolta ki azt. A tervek még ekkorra sem jöttek össze, így 2013 nyarán további engedményt tettek Párizsnak, és 2015-re módosították a teljesítési dátumot.