Az EP-vita főként két kérdés, a bevándorlással kapcsolatos magyar kormányzati álláspont, valamint a halálbüntetés kérdése körül folyt. Több felszólaló az európai alapértékekkel való szembehelyezkedéssel vádolta a magyar kormányfőt.
Egy újságíró azon kérdésére, hogy magukról az alapértékekről is szükségesnek tartja-e a vitát, Orbán igennel válaszolt, és hangsúlyozta, hogy ugyanazon elvekre és értékekre hivatkozva eltérő időszakokban, illetve eltérő helyzetben alkalmasint gyökeresen ellentétes következtetésekre juthatnak a politikai szereplők.
A miniszterelnök a sajtóértekezleten úgy vélekedett, hogy habár formálisan Magyarországról rendezett vitát az EP, az esemény révén sikerült az első lépéseket megtenni egy nagy európai kérdés, a bevándorlásügy megnyugtató rendezése felé.
„Elindult egy olyan vita az EU-ban a bevándorlásról, amelyhez a siker reményét fűzhetjük” – fogalmazott. Úgy vélekedett, az Európai Bizottság új, menekültbefogadási kvótákat is előíró javaslata a menekültügyi szabályozásról csak fokozná az EU-ba irányuló bevándorlást, és olyan politikai hiba, amely végzetesnek bizonyulhat a kontinens számára.
A miniszterelnök szerint az eddig folytatott európai vitában összekeveredik egymással a menekültek, a megélhetési bevándorlók és vendégmunkások ügye, de ezeket külön kell kezelni, és külön szabályokat kell alkotni rájuk. Kijelentette: az emberi jogi szempontok mellett a gazdasági, a demográfiai és a kulturális dimenziókat is kezelni kell.
Orbán Viktor megerősítette: ha Magyarország újra saját maga dönthetné el, hogyan szabályozza a bevándorlást, akkor a probléma megszűnne. Kitért arra, hogy 2012-ben az EU tiltotta meg Magyarországnak azok őrizetbe vételét, akik illegálisan lépték át a magyar határt, de menekültnek mondták magukat.
A miniszterelnök kitért arra, hogy az EP-vitában a nézetkülönbségek nem kizárólag pártvonalak mentén mutatkoztak meg, így például az Európai Néppárton belül is megoszlanak a vélemények. Az MTI kérdésére válaszolva elismerte, hogy korábbi hasonló EP-vitákhoz képest most több volt a néppárti bírálat. Ezek egy része szerinte abból fakadt, hogy a bevándorlási konzultációs kérdőív magyar szövegének megfogalmazásai nagyon nehezen adhatók vissza más nyelveken lényeghű módon.
A másik gyökere a bírálatoknak az, hogy az európai néppárti családon belül vannak radikálisabb és mérsékeltebb pártok, ezt a nagy pártcsaládot nem könnyű egyben tartani – mondta a kormányfő, hozzátéve: a sajtóértekezlet után éppen a néppárti frakcióülésre megy.
A miniszterelnök a Pesti Srácok internetes újság kérdésére skandalumnak, botránynak nevezte a Gyurcsány Ferenc volt kormányfőhöz köthető Altus Zrt. európai bizottsági megbízását. Hozzátette: gondolkozott is azon, hogy kitérjen-e erre a kérdésre.
Orbán Viktor kifejtette: már elég régóta koptatja az Európai Unió „padjait”, de ilyen pártfinanszírozási skandalumot és botrányt, mint amibe most keverte magát az Európai Unió, még nem látott.
„Nem kétséges, hogy miről beszélünk, arról beszélünk, hogy üzleti megbízatásnak álcázott formában európai uniós pénzt adnak egy olyan cégnek, amely egyértelműen pártpolitikai célokra is használja ezeket a forrásokat. Ezt még a vak is látja” – fogalmazott Orbán Viktor. Mint megjegyezte: az ügynek van egy magyar dimenziója, amelyet majd otthon rendeznek, de emellett viszont van egy európai dimenziója is.
„Az Európai Uniónak van éppen elég baja, a polgároknak van éppen elég komoly indoka, hogy kritizálják az Európai Uniót” – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: nem érti, hogy ezt a helyzetet miért kell megterhelni egy európai pártfinanszírozási pénzügyi botránnyal.
