Az egyházi vezetők közös imájában Ferenc pápa a különböző vallások, nemzetek és kultúrák békés egymás mellett élését kérte. Emlékeztetett arra, hogy ennek a térségnek a gazdagságát sokáig a változatosság adta, később azonban ugyanez a változatosság sok szomorú esemény kiváltójává vált.
Kijelentette, hogy az önsajnálat és egymás vádolása nem vezet jóra, Bosznia-Hercegovinának ehelyett a békés egymás mellett élés példájává kellene válnia.
Az ökumenikus találkozót megelőzően a katolikus egyházfő papokkal, férfi- és női szerzetesekkel és papnövendékekkel találkozott. A beszélgetések során emlékeztetett arra, hogy húsz évvel ezelőtt, az 1992–95-ös háború idején az egyházi személyeknek milyen nehézségeket kellett kiállniuk. A találkozó legfontosabb pillanata az volt, amikor néhány pap és nővér elmesélte, hogy konkrétan milyen szenvedéseket kellett elviselniük a háború idején, hogyan rabolták el, kínozták, éheztették és fenyegették őket a muszlim és a szerb ortodox katonák. Ferenc pápa a vallomások hallatán elcsukló hangon kijelentette: nem szabad elfelejteni a múltat, de nem szabad bosszút állni, hanem békét kell teremteni.
Szarajevói látogatását a pápa a fiatalok megszólításával zárta. Mintegy 4400 hívő előtt beszélt a békéről, és arra intette őket, hogy ne emeljenek maguk köré falakat, hanem inkább építsenek hidakat egymás között.
Ferenc pápa személyében harmadszor járt katolikus egyházfő Bosznia-Hercegovinában, 1997-ben és 2003-ban II. János Pál pápa szintén a békét hirdetni érkezett a balkáni országba.
