A Brüsszelhez közel eső Waterloonál 1815. június 18-án indult meg a küzdelem Napóleon és Wellington brit herceg csapatai között. A francia császári csapatok vereségét és a napóleoni korszak végét jelentő ütközet bicentenáriumára a belgák hosszú ideje készülődtek. Pár éve felújították a csata helyén állított domb környékét, korhű jelmezekben újraharcolt ütközeteket, az egykori résztvevő országok vezetői részvételével tartott megnyitó ünnepséget terveztek. És, hogy az utókor számára is emlékezetes legyen a dátum, kéteurós érmét kívántak veretni a waterlooi csata emlékhelyével díszítve. Itt kezdődtek a gondok. Az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő csoportnak, az Eurogroupnak ugyanis az új éremkibocsátást jóvá kellett volna hagyni.
A franciák vétót emeltek, mondván Waterloo mint negatív szimbólum aláásná az eurózóna egységét. Kijelentették továbbá, hogy nem kívánnak részt venni a 200. évfordulós ünnepségsorozaton sem, a több tízezer halálos áldozattal és Napóleon vereségével végződő ütközeten ugyanis nekik nincs mit ünnepelni. A franciák által sokszor lesajnált és kifigurázott belgák meglepő ötlettel álltak elő: olyan érmét készítenek, amelyhez nem kell a franciák beleegyezése, igaz így csak Belgiumban kerülhet forgalomba. Így született meg a 2,5 eurós és a 10 eurós érme ötlete. Hogy ez kudarc lenne a belgáknak? Szó sincs róla. Igaz, hogy az eredetileg tervezettnél így kevesebb érme készül, de épp ezért máris megnőtt az értéke: a gyűjtők máris 6 illetve 42 eurót adnak az új pénzérmékért.
A belga sajtó pedig napok óta attól visszhangzik, hogy a franciák máig szégyellik magukat az elvesztett csata miatt, s közben nem veszik észre, sértettségük miatt a 200. évfordulón ismét elvesztették Waterloot. De mi a helyzet a győztes brit oldallal? A politikai korrektség jegyében hallgatnak, nehogy magukra haragítsák Napóleon népét. Bár a waterlooi ünnepségsorozat nyitányán a brit királyi család képviseltette magát, különösebb megemlékezésekre nem készülnek, mélyen hallgatnak az egykori dicsőségről. Egy közelmúltban nyilvánosságra hozott angol közvélemény-kutatás azonban árulkodó: a 18-24 éves angol fiatalok több mint fele Waterloo neve hallatán a londoni Waterloo pályaudvarra gondol, harmaduk az ABBA együttes híres dalára, és csak a maradékuknak rémlik, hogy eredetileg egy csata helyszínéről van szó. Az már csak hab a tortán, hogy ez utóbbi csoport 14 százaléka úgy emlékszik, a küzdelem a franciák győzelmével végződött.
