A komplett eurózónát összehívták a görögök miatt

Mivel nem tudtak megállapodni, úgy érezték, a görög válságot a „legmagasabb politikai szinten” kell megvitatni.

Miután csütörtökön nem tudtak megállapodni a Görögországnak nyújtandó segítség utolsó, 7,2 milliárd eurós részletének folyósításához szükséges görög gazdasági reformintézkedésekről, Donald Tusk, az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács, valamint a rendkívüli csúcstalálkozó elnöke összehívta az eurót használó tagállamok vezetőit, mert úgy látja: „eljött az ideje, hogy Görögország helyzetét sürgősen megvitassuk a legmagasabb politikai szinten”.

Michel Sapin francia pénzügyminiszter a huszonnyolcak tárcavezetőinek mai, luxemburgi tanácskozása előtt rámutatott, hogy egy ilyen csúcstalálkozót az euróövezet pénzügyminisztereinek kell előkészíteniük, ezért mindenképpen szükséges az Eurócsoport összehívása is.

Alexander Stubb finn pénzügyminiszter kitért arra is, hogy az Eurócsoportban február 20-a óta nem született újabb dokumentum Görögországról, pedig a csúcshoz kellene készíteni egy technikai vázlatot, javaslatot. Az Eurócsoport februárban abban állapodott meg, hogy az összességében 245 milliárd eurós segítségnyújtási és reformprogram lejártát február végéről június végére halasztják, Athén nem fordíthatja visszájára a korábban meghozott intézkedéseket, és nem tehet olyan egyoldalú lépéseket, melyekkel ellehetetlenítené a program sikeres megvalósítását, emellett hiteles reformprogrammal áll elő, melyért cserébe hozzájuthat az utolsó részlethez. Ezzel gyakorlatilag az ország négy hónap haladékot kapott, de a reformprogramról nem sikerült megállapodni a hitelezőkkel.

Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy ha a hétvége folyamán nem sikerül dűlőre jutni, s a csúcs előkészítetlenül ül össze, az nem igazán konstruktív. „Nem tudjuk, várható-e Athénból bármilyen új javaslat. Politikai szintre emelni a dolgokat, ahogyan a görögök teszik, nyilvánvalóan kétélű fegyver” – vélekedett.

Rimantas Šadžius litván tárcavezető szintén világossá tette: Görögországnak először technikai szinten kellene megállapodnia a számokról és konkrét intézkedésekről a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság képviselőivel. Ez az, ami hónapok óta nem sikerül. Šadžius szerint csak ezt tudná érdemben megtárgyalni az Eurócsoport, miközben az tagállami vezetők tisztázhatják a politikai kérdéseket.

A program jelen állás szerint így június 30-án véget ér, ugyanazon a napon, amikor Görögországnak másfél milliárd eurót kell törlesztenie az IMF-nek. Mostanra világossá vált, hogy Athénnak ehhez nincs elég pénze. Az Eurócsoport elnöke csütörtökön arra az álláspontra helyezkedett, hogy megállapodás hiányában már nincs idő arra, hogy Görögország időben megkaphassa a pénzt.

Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezetője szintén csütörtökön Brüsszelben közölte: ha Athén nem fizet időben, azt az IMF elmaradásként fogja kezelni, nem ad haladékot, s Görögország nem juthat több pénzhez a valutaalaptól, míg azt nem tudja rendezni. Hitelminősítők ugyanakkor tudatták, hogy ezt nem tekintenék államcsődnek, mert számukra csak a magánhitelezők felé fennálló tartozások kiegyenlítése számít, a hivatalos kölcsönök nem teljesítését hivatalosan nem tekintenék csődeseménynek.

George Osborne, az euróövezeten kívüli Egyesült Királyság pénzügyminisztere sürgette, hogy Athén állapodjon meg hitelezőivel. Saját adófizetőit és választópolgárait igyekezett megnyugtatni, mondván: országa minden intézkedést megtett a gazdaság biztonságának szavatolása érdekében, hogy meg tudjon küzdeni a külső kockázatokkal. „Bízunk a legjobban, de most a legrosszabbra is fel kell készülnünk” – hangoztatta.

A görögök kilépését az válthatja ki, ha az Európai Központi Bank, amely jelenleg úgynevezett rendkívüli likviditási segítségnyújtással tartja fenn a görög bankok fizetőképességét, nem lesz képes ezt folytatni. Csak csütörtökön egymilliárd eurónyi betét szivárgott el a bankokból, és az is felmerült: előfordulhat, hogy a görög pénzintézetek hétfőn már nem tudnak kinyitni. Ha viszont az eurózóna jegybankja, az EKB nem tudja biztosítani a bankrendszer likviditását, akkor ezt a görög jegybanknak kell megtennie. Az viszont csak úgy lehetséges, ha Athén saját törvényes fizetőeszközt vezet be, amivel de facto kilép az eurózónából.