Magyarországot a párbeszéd nélküli kétharmadként látják

Kiadta jelentését az amerikai külügyminisztérium az emberi jogok állapotáról.

„Túl sok ember számára 2014-et a szenvedés és a bántalmazás határozta meg, amelyet a vallási diskurzust és megosztottságot a totalitárius ideológiájuk előmozdítására kihasználó terrorista csoportok vagy az olyan kormányok okoztak, mint Szíriáé, amelyek néha a terrorizmus ellen nevében jártak el” – írta John Kerry amerikai külügyminiszter a 200 ország és terület 2014-es emberi jogi gyakorlatára vonatkozó, a kongresszus számára készített jelentés előszavában.

„A Közel-Kelet és Afrika egyes részein az erőszakos szélsőségesek egyértelművé tették, hogy nemcsak az emberi jogokat tekintik nullának, de az emberi életeket is, és pont” – tette hozzá. A kirívó példák között említette a pakisztáni tálibok és a nigériai Boko Haram iskolás gyerekek elleni támadását, a Charlie Hebdo újságíróinak meggyilkolását és az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet által elkövetett mészárlásokat. Kitért a szíriai kormány által elkövetett atrocitásokra és arra, hogy Irakban kudarcot vallott a kirekesztés nélküli kormányzás kialakítása.

Az amerikai diplomácia vezetője rámutatott, hogy eközben a kormányok egyebek között Kínában, Egyiptomban, Eritreában, Etiópiában, Iránban, Oroszországban és Szaúd-Arábiában folytatták a szabad és nyílt média és a civil társadalom fejlődésének elfojtását, újságírók, bloggerek és erőszakmentes bírálók bebörtönzésével. Felhívta a figyelmet arra, hogy Thaiföldön a hadsereg megdöntötte a demokratikusan megválasztott kormányt, hatályon kívül helyezte az alkotmányt és szigorúan korlátozta a polgári szabadságjogokat; a katonai kormánynak az alkotmány és a politikai rendszer átalakítására irányuló erőfeszítései aggodalmat keltettek amiatt, hogy abba nem vonták be a társadalom más csoportjait.

Kerry hangsúlyozta, hogy mindemellett a politikai szabadság, a becsületes és a visszaélésektől mentes kormányzás iránti törekvés erős maradt a világon. Megemlítette a berlini fal leomlásának 25. évfordulója alkalmából tartott megemlékezéseket, valamint elismeréssel szólt az afganisztáni, az indiai, az indonéziai és a tunéziai választásokról.

Kilátásba helyezte, hogy az amerikai külügyminisztérium továbbra is nyomást fog gyakorolni a kormányokra az alapvető emberi jogok támogatása érdekében, valamint fel fogja emelni szavát a civil társadalom és a mindenkire vonatkozó emberi jogok védelmében.

A jelentés összefoglalója fontos trendként emelte ki az olyan nem kormányzati szereplők kegyetlenségét, mint az Iszlám Állam, az Arab-félszigeten és a Magreb-országokban aktív al-Kaida (AQAP és AQIM), a Boko Haram, a szomáliai al-Shabaab és a szíriai al-Núszra Front terrorszervezetek. Kiemelte, hogy Észak-Korea volt az egyike az emberi jogokat legsúlyosabban megsértő államoknak és hogy tovább erősödött az orosz politikai rendszer tekintélyuralmi jellege.

A dokumentum szerint a műszaki eszközök különleges szerepet kaptak mind az emberi jogok megsértése elleni küzdelemben, mind a jogsértések kivitelezésében. Kiemelte: erősödött a felismerés, hogy kapcsolat van a korrupció, az emberi jogok megsértése és a kormányzati elnyomás között.

Magyarország esetében a jelentés kifogásolta a civil társadalom elleni „komoly” kormányzati és rendőrségi fellépést, a médiapluralizmus „további megnyirbálását” és a romák diszkriminációját és kirekesztését. A dokumentum szerzői szerint az újraválasztott Fidesz–KDNP túlnyomórészt társadalmi konzultáció vagy az ellenzéki pártokkal való, befogadó párbeszéd nélkül folytatta a 2010-ben elkezdett átfogó változtatásokat a jogi keretrendszerben és az államszerkezetben.

Az amerikai külügyi tárca emlékeztetett rá, hogy nemzetközi szervezetek és emberi jogi civil szervezetek az elmúlt év folyamán továbbra is komoly bírálatokat fogalmaztak meg „a jogállamiság rendszerszerű eróziójának”, a fékek és egyensúlyok, a demokratikus intézmények, az átláthatóság és „a független társadalmi hangok fokozódó megfélemlítése” ügyében.

A jelentés emberi jogi problémaként nevezte meg a magyar börtönök túlzsúfoltságát, az előzetes letartóztatások hosszú időtartamát, az egyházak elismerésére vonatkozó eljárások politikai meghatározottságát, a menedékkérők fogva tartását, a kormányzati korrupciót, a nők és gyermekek elleni erőszakot, a nők szexuális zaklatását, az antiszemitizmust és az emberkereskedelmet.

A dokumentum szerint a kormány általában tett lépéseket a visszaéléseket elkövetett tisztségviselők, a többi között a biztonsági szolgálatok felelősségre vonása és megbüntetése érdekében. A civil társadalmi szervezetek azonban széles körben azt gyanították, hogy korrupciós ügyekben érintett kormányzati tisztviselők és közalkalmazottak büntetlenséget élveztek.