Magyarországot a párbeszéd nélküli kétharmadként látják

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Kiadta jelentését az amerikai külügyminisztérium az emberi jogok állapotáról.

MTI
2015. 06. 25. 20:11

Kilátásba helyezte, hogy az amerikai külügyminisztérium továbbra is nyomást fog gyakorolni a kormányokra az alapvető emberi jogok támogatása érdekében, valamint fel fogja emelni szavát a civil társadalom és a mindenkire vonatkozó emberi jogok védelmében.

A jelentés összefoglalója fontos trendként emelte ki az olyan nem kormányzati szereplők kegyetlenségét, mint az Iszlám Állam, az Arab-félszigeten és a Magreb-országokban aktív al-Kaida (AQAP és AQIM), a Boko Haram, a szomáliai al-Shabaab és a szíriai al-Núszra Front terrorszervezetek. Kiemelte, hogy Észak-Korea volt az egyike az emberi jogokat legsúlyosabban megsértő államoknak és hogy tovább erősödött az orosz politikai rendszer tekintélyuralmi jellege.

A dokumentum szerint a műszaki eszközök különleges szerepet kaptak mind az emberi jogok megsértése elleni küzdelemben, mind a jogsértések kivitelezésében. Kiemelte: erősödött a felismerés, hogy kapcsolat van a korrupció, az emberi jogok megsértése és a kormányzati elnyomás között.

Magyarország esetében a jelentés kifogásolta a civil társadalom elleni „komoly” kormányzati és rendőrségi fellépést, a médiapluralizmus „további megnyirbálását” és a romák diszkriminációját és kirekesztését. A dokumentum szerzői szerint az újraválasztott Fidesz–KDNP túlnyomórészt társadalmi konzultáció vagy az ellenzéki pártokkal való, befogadó párbeszéd nélkül folytatta a 2010-ben elkezdett átfogó változtatásokat a jogi keretrendszerben és az államszerkezetben.

Az amerikai külügyi tárca emlékeztetett rá, hogy nemzetközi szervezetek és emberi jogi civil szervezetek az elmúlt év folyamán továbbra is komoly bírálatokat fogalmaztak meg „a jogállamiság rendszerszerű eróziójának”, a fékek és egyensúlyok, a demokratikus intézmények, az átláthatóság és „a független társadalmi hangok fokozódó megfélemlítése” ügyében.

A jelentés emberi jogi problémaként nevezte meg a magyar börtönök túlzsúfoltságát, az előzetes letartóztatások hosszú időtartamát, az egyházak elismerésére vonatkozó eljárások politikai meghatározottságát, a menedékkérők fogva tartását, a kormányzati korrupciót, a nők és gyermekek elleni erőszakot, a nők szexuális zaklatását, az antiszemitizmust és az emberkereskedelmet.

A dokumentum szerint a kormány általában tett lépéseket a visszaéléseket elkövetett tisztségviselők, a többi között a biztonsági szolgálatok felelősségre vonása és megbüntetése érdekében. A civil társadalmi szervezetek azonban széles körben azt gyanították, hogy korrupciós ügyekben érintett kormányzati tisztviselők és közalkalmazottak büntetlenséget élveztek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.