A 120 fős koszovói törvényhozás 75 képviselője szavazott az alkotmánymódosításra, amely lehetővé tenné a bíróság megalakítását, a módosítás érvényesítéséhez azonban kétharmados többségre lett volna szükség.
Isa Mustafa koszovói miniszterelnök és Hashim Thaci külügyminiszter – volt miniszterelnök és az UCK egykori politikai vezetője – is az alkotmánymódosítási javaslat megszavazására buzdította a képviselőket, de még Thaci pártjának, a Koszovói Demokrata Pártnak (PDK) a képviselői között is voltak ellenzők. Az ellenzék azonnal elutasította a javaslatot. A pristinai parlament előtt a nap folyamán az UCK egykori tagjai is tiltakoztak.
A Koszovói Felszabadítási Hadseregnek az 1998–1999-es koszovói–szerb konfliktus idején elkövetett tettei máig vitatottak, még azzal is vádolták őket, hogy szervkereskedelmi hálózatot szerveztek, amelynek keretében fogságba ejtett, elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. Dick Marty az Európa Tanács megbízottjaként 2010-ben készített jelentést a szervkereskedelmi ügyről.
A bíróság létrehozásáról szóló javaslatot a pristinai parlament csak nemzetközi nyomásra fogadta el egy évvel ezelőtt, a nemzetközi közösség ugyanis választás elé állította Pristinát: vagy megalakítják a bíróságot önállóan, vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönt róla. A pénteki sikertelen szavazás után kérdéses, hogy kap-e még egy esélyt Pristina vagy az ENSZ BT veszi a kezébe az irányítást.
