Porosenko nem tartja szükségesnek a kormányfő menesztését

Az elnök kiemelte: a kormány őszi átalakításáról tett kijelentésével nem konkrét személyek leváltására utalt.

Kifejtette, hogy a kormány lehetséges őszi átalakításáról tett korábbi kijelentésével nem konkrét személyek leváltására utalt, hanem arra, hogy a kabinet tagjainak nemcsak nagy munkabírásukat, hanem eredményességüket is bizonyítaniuk kell az elkövetkező hónapokban.

Reményét fejezte ki, hogy az ősszel tartandó helyhatósági választáson befejeződik a hatalomváltás, megújul a régiók vezetése. „Nem engedhetjük meg, hogy a Moszkva-barát erők revánsot vegyenek és visszatérjenek a hatalomba” – hangsúlyozta.

Kizárta a rendkívüli parlamenti választás lehetőségét. Leszögezte, hogy mostani törvényhozásban több mint kétharmados többséggel rendelkeznek az Európa-párti erők, így a parlament meg tudja tenni a szükséges alkotmánymódosításokat, amelyek a hatalom decentralizációja, a képviselői mentelmi jog megszüntetése, a bíróságok reformja és egyéb változtatások érdekében szükségesek.

Az orosz invázió veszélyével kapcsolatos kérdésre válaszolva az államfő kijelentette, hogy „precedens nélküli” nagyságú orosz katonai erő tartózkodik jelenleg Ukrajna megszállt keleti területein és az államhatár közvetlen közelében. „Tavaly augusztus óta nem volt ennyi orosz csapat a határainknál. Úgy gondolom, nagyon fontos oka kell hogy legyen ilyen hatalmas katonai erő jelenlétének” – jegyzete meg. Kijev adatai szerint jelenleg mintegy kilencezer orosz katona tartózkodik Kelet-Ukrajnában, a határ orosz oldalán pedig mintegy ötvenezer fős erő állomásozik.

Az államfő leszögezte, hogy a kelet-ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások folyamatos megsértését nem lehet semmivel sem lehet igazolni, ezért is nevezte előző nap a parlamentben hatalmasnak egy Ukrajna elleni orosz támadás veszélyét.

Az elnök nem vetette el alapjaiban annak lehetőségét, hogy népszavazást tartsanak a jövőben a Donyec-medence jogállásáról. Azt viszont határozottan kizárta, hogy a terület elszakadásáról referendumot rendezzenek, amíg ő az államfő.

Szavai szerint a bankrendszer működése csak azután indulhat be újra a megszállt területeken, ha a szakadárok felhagynak a bankfiókok kirablásával, lehetővé teszik a pénzintézetek állami ellenőrzését, és nem nyomtatnak több hamis ukrán bankjegyet. Porosenko közölte, hogy az ukrán hatóságok birtokában vannak olyan hamis bankjegyek, amelyeket a megszállt területeken gyártottak.

Az elnök üzleti érdekeltségeinek eladására vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Rothschild befektetési vállalatot bízta meg a Roshen édesipari konzorciumban lévő részvénycsomagjának értékesítésével. Hozzátette, hogy a lipecki csokoládégyárat is szívesen eladná, de az orosz hatóságok lefoglalták.

Porosenko kategorikusan cáfolta, hogy bármiféle háttéralkut kötött volna Dmitro Firtas ukrán üzletemberrel a tavalyi elnökválasztási kampány idején. Firtas április végén bécsi bírósági tárgyalásán állította azt, hogy szövetkezett Porosenkóval és Vitalij Klicsko jelenlegi kijevi főpolgármesterrel Julija Timosenko politikai előretörésének megakadályozására.

Ferenc pápa és Vlagyimir Putyin orosz elnök béketeremtő szerepet tölthet be az ukrajnai válságban – vélekedett egy orosz vallási szakértő a katolikus egyházfő és az orosz elnök jövő heti találkozójáról a Kommerszant című napilapban. Roman Lunkin, az oroszországi vallási és jogi szakértők szervezetének elnöke a Kommerszantnak nyilatkozva emlékeztetett arra: a jövő szerdai lesz a pápa és Vlagyimir Putyin első találkozója azóta, hogy a Krím félszigetet tavaly március végén Oroszországhoz csatolták, majd azt követően kitörtek a kelet-ukrajnai fegyveres összecsapások, amelyek a Nyugat és Oroszország kapcsolatainak erőteljes romlásához vezettek.