Sikeresen foglalta vissza a líbiai iszlamista katonai szövetség az Iszlám Államtól (IÁ) Derna városának bírósági épületét, majd elfogták a terrorszervezet parancsnokát is – számolt be nemrég a The New York Times. Az összecsapás jól jelzi, hogy a dzsihadisták egyre aktívabbak a térségben, olyannyira, hogy ma már több tenger menti városba befészkelték magukat.
Líbiában jelenleg két párhuzamos kormány működik. A fővárost, Tripolit tavaly egy iszlamista fegyveres szövetség foglalta el, ahol önhatalmúlag kormányt alakított, míg a nemzetközileg elismert kabinet a keleti Tobrukban ülésezik. Ugyanakkor az ország nagy részére nem terjed ki e két kormány hatalma, így Líbia nyugati területeit javarészt szélsőségesek, köztük az IÁ dzsihadista szervezet helyi sejtjei ellenőrzik.
Mindeközben a nyugatiak által elismert kormány sem ül ölbe tett kézzel: már több alkalommal is kérte a szövetségeseinek segítségét annak érdekében, hogy feloldják az országgal szemben életbe léptetett fegyverembargót.
De nem ez az egyetlen módszer, amivel a líbiai kabinet erősítené a pozícióit az országban. A kormány egyik tanácsadója a BBC brit hírcsatornának felvetette, hogy az Iszlám Állam harcosait a csónakokon menekülők közé vegyülve csempészik Európába a Földközi-tenger térségében működő bűnbandák.
Abdul Basit Haroun itt elmondta: az embercsempészek arról számoltak be, hogy üzletet kötöttek az IÁ-val. Ennek keretében a terrorszervezet továbbra is engedi az embercsempészeknek, hogy szabadon ténykedjenek, de ezért a bevételük felét át kell adniuk a dzsihadistáknak, továbbá el kell juttatniuk az IÁ-harcosokat Európába. A tanácsadó figyelmeztetett arra is, hogy ilyen körülmények között az európai országok rendőri szervei már nem tudják megkülönböztetni azt, hogy ki a menekült és ki az IÁ harcosa.
De nem a líbiaiak az elsők, akik felvetették ezt a problémát: egy évvel ezelőtt az Európai Unió határőrző hivatala (Frontex) figyelmeztetett, hogy a külföldi harcosok illegális migrációs útvonalakat használhatnak ahhoz, hogy eljussanak Európába.
Mellette a londoni egyiptomi nagykövet is arról beszélt, hogy „terroristákkal teli csónakok” jelenhetnek meg, ha a nemzetközi közösség nem cselekszik.
A téma kapcsán portálunk felkereste Wagner Péter biztonságpolitikai szakértőt, aki elmondta: az elvi veszélye megvan annak, hogy az IÁ csónakokon küldjön terroristákat Európába, azonban több érv is szól ez ellen. A terrorszervezetben ugyanis rengeteg olyan ember harcol, aki európai útlevéllel rendelkezik. Nekik semmiféle gondot nem jelent a hazatérés Európába, így szervezési szempontból sokkal könnyebb lenne őket mozgósítani az európai célpontok ellen.
Másrészt az IÁ nem elsősorban Európát célozza meg, ez inkább az al-Kaidára jellemző, amely mindig a nyugati célpontok támadásában volt érdekelt. Ezzel szemben az IÁ inkább a saját államának kiépítésén dolgozik, az erőforrásait ennek rendeli alá. Így az öngyilkos merénylőket inkább Ramadiban, Aleppóban és Damaszkuszban vetik be.
A szakértő emlékeztetett arra, hogy ha politikusoktól hallunk ilyen figyelmeztetéseket – legyen szó akár túlzó aggályokról –, akkor ezeket érdemes fenntartásokkal kezelnünk. A nemzetközileg elismert líbiai kormány ugyanis most azon dolgozik, hogy támogatást szerezzen a nyugattól. Ezért abban reménykednek, hogy ha veszélyérzetet tudnak kelteni ezekben az országokban, akkor azok segíteni fogják az országot.
Wagner Péter kiemelte, hogy a menekültek közé becsempészett terroristák tézise azért is problémás, mert menekültnek lenni életveszélyes, de legalábbis kockázatos vállalkozás, hiszen sokan belefulladnak a tengerbe az út során. Emellett nem elegendő elindítani egy öngyilkos terroristát, mert egyáltalán nem biztos, hogy az egy hónap múlva is véghez akarja vinni a cselekedetét: ezeket a harcosokat ugyanis motiválni kell.
Ha viszont magukra hagyják őket, hogy hetekig egy csónakban tengődjenek, akkor könnyen letehetnek a céljukról. Így a Földközi-tengeren keresztül történő utaztatás a legkevésbé hatékony módszer a terroristák szállítására, akiket ráadásul még le is kapcsolhatnak a zöldhatáron.
Kérdésünkre, hogy ha mégsem pusztán riogatásról van szó, mely államok érezhetik magukat veszélyben, Wagner Péter kifejtette: itt azokra az országokra kell gondolni, ahol jelentős muszlim kisebbség él, és ahol már eddig is történtek terrorcselekmények. Elsősorban Franciaország, Belgium, Nagy-Britannia, kisebb mértékben pedig Olaszország, Spanyolország és a skandináv országok válhatnak célponttá.
Hazánk és a többi kelet-európai ország perifériának számít a nemzetközi figyelem szempontjából, a terrortámadásoknak pedig éppen az az egyik célja, hogy hírverést keltsenek, ez pedig hazánkban sokkal nehezebben érhető el – hangsúlyozta a szakember.
Emellett egy terrortámadáskor az is fontos szempont, hogy hol könnyű azt megszervezni, és adott erőforrás mellett hogyan lehet a legnagyobb hatást elérni. Magyarországon csekély létszámú a muszlim kisebbség, kevesen beszélnek angolul, ami alaposan megnehezíti a terroristák helyzetét, hiszen azoknak helyismeretre van szükségük. Ezért a terroristák sokkal szívesebben választanak franciaországi vagy nagy-britanniai célpontokat, hiszen ott nem kell szembenézniük ilyen problémákkal – tette hozzá.
Azonban ha a menekültek átjutnak a tengeren, gyakorlatilag lehetetlenné válik a terroristák kiszűrése, amennyiben azok mégis vállalták az utazással járó rizikót. A szakértő kiemelte, hogy ezeknek az embereknek általában nincs semmiféle igazolványuk, és bármilyen történetet elő tudnak adni, amit nagyon nehéz leellenőrizni. Ugyan Magyarország része egy közös európai hálózatnak, ahol szisztematikusan gyűjtik az adatokat a veszélyeztetett országokban uralkodó állapotokról, ez nem elégséges szűrő.
Wagner Péter szerint a menekültek közül a terroristákat akkor könnyebb kiszűrni, amikor azok felveszik a kapcsolatot olyan emberekkel, akik fegyverkereskedelemmel foglalkoznak: ők ugyanis többnyire a hatóság látókörében vannak. A másik lehetőség pedig az, ha egy menekült sorozatosan bukkan fel olyan helyszíneken, melyek potenciális célpontokká válhatnak. A szakember hozzátette: az ilyen helyszíneket azonban a hatóságok nagyon komolyan ellenőrzik, így a menekültek közé beépült terroristák helyzete korántsem olyan könnyű, mint ahogy azt sokan képzelik, vagy ahogy azt be akarják mutatni.
