„Rendkívül fontos, hogy kerüljük a túlzásokat és megmutassuk: nemzetünk egyetért abban, hogy meg kell őriznünk helyünket az eurózónában és az Európai Unióban, valamint vissza kell szereznünk hitelességünket a nemzetközi közösségben” – áll abban a közleményben, amelyet 246 görögországi egyetemeken dolgozó közgazdászprofesszor írt alá. Úgy vélik: az unióval és az IMF-fel egyeztetett konszolidációs programot úgy kell végrehajtani, hogy az minél kevésbé vesse vissza a gazdaságot és a legkevesebb kárt okozza a társadalomnak. Az elhúzódó politikai bizonytalanság a professzorok szerint recessziót, a munkanélküliség növekedését és az adóbevételek csökkenését okozta.
A vasárnapi referendummal kapcsolatban kijelentették: szerintük az Görögország eurózóna- és EU-tagságáról szól. Úgy vélik, hogy a jelenlegi helyzet az első lépcsőfok a csődhöz és káoszhoz vezető úton, amelynek vége az eurózóna elhagyása. A közgazdászok megfogalmazták: ez az út sokkal rosszabb helyzetet eredményez, mint ami a nemzetközi intézményekkel történő megegyezés esetén várna Görögországra.
„Ha eltávolodunk Európa magjától, annak katasztrofális gazdasági, társadalmi, politikai és geopolitikai következményei lesznek” – tették hozzá, majd sorolták a rövid távú (például bankbezárások, turizmus visszaesése, hiperinfláció stb.) és középtávú (például izoláció, magas munkanélküliség, bérek és nyugdíjak reálértékének drasztikus csökkenése stb.) következményeket. „Mindezek nem történhetnek meg a görög nép elmúlt öt évben hozott áldozathozatalait követően”, akkor, amikor a gazdaság lassan, de kezdett talpra állni – írták.
Az eurózóna és az EU elhagyása nemzetbiztonsági kockázatokat is magában rejthet, valamint a demokráciát is fenyegeti a professzorok szerint. „A fentiek alapján Görögország az EU magjában kell maradjon, és ez az eurózóna. Éppen ezért egyértelmű választ adunk a népszavazáson feltett kérdésre. IGEN. Igen Európára” – zárul a közlemény.
Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök szerint a referendum egyébként nem az eurózónában maradásról, hanem az európai értékekhez való visszatérésről szól, és arra buzdítja a népességet, hogy szavazzon nemmel. Ciprasz jó eséllyel ott lesz azon a péntek esti athéni demonstráción, amelyen a nem szavazat mellett állók jönnek össze (az igent támogatóknak is lesz tüntetése ezzel párhuzamosan). Ugyanígy tesz pénzügyminisztere, Jánisz Varufákisz, aki csütörtökön azt is elárulta: ha az igenek győznek, akár az egész kormány is távozhat.
A görög közvélemény-kutatások először a nemek előnyét mutatták ki, ám a hét második felére az igenek átvették a vezetést. Péntekre előnyük csökkent, de még mindig úgy tűnik, hogy a népszavazáson a többség igennel fog voksolni arra a kérdésre, hogy „El kell-e fogadni azt a közös tervet, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap június 25-én az Eurócsoport elé terjesztett?”
Egyelőre ugyanis még mindig nem biztos, hogy megtartják a referendumot. Amint arról szerdán beszámoltunk, az ország legfelsőbb bírói plénumához, az úgynevezett államtanácshoz két magánszemélytől érkezett panasz a referendum alkotmányosságával kapcsolatban. A szerv bejelentette: pénteken döntenek arról, hogy alkotmányos-e a népszavazás, az ítéletet pedig még aznap közlik a nyilvánossággal.
A Guardian úgy tudja, csak estére várható fejlemény az ügyben. Ha átmegy az alkotmányossági próbán a referendum (amelyben a feltett kérdés az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis szerint sem korrekt jogilag), akkor helyi idő szerint reggel héttől este hétig tartanak nyitva a szavazófülkék, egy órával urnazárás után pedig már jönnek az első exit pollok. A szavazatokat várhatóan reggel hatra számolják meg.
