Görögország: egyre többen utasítanák el a megállapodást

Az utóbbi egy napban apadt a vasárnapra kiírt referendumon igennel voksolók tábora.

A péntek reggel nyilvánosságra hozott eredmény az Alco közvélemény-kutató intézet felmérésén született. Eszerint a megkérdezettek 44,8 százaléka szavazott volna igennel, 43,4 százaléka nemmel, ha most lett volna a szavazás. A határozatlanok aránya 11,8 százalék. Az eredményt az Etnosz című lapban mutatták be.

A felmérésben részt vevők 74 százaléka azt mondta: szeretné, ha Görögország bent maradna az eurózónában, 15 százalék pedig azt, hogy nem, mert nemzeti valutát akar. Ebben a tekintetben a határozatlanok aránya 11 százalék.

A csütörtök reggel nyilvánosságra hozott felmérési eredmény szerint, amelynek az alapja az Eleftherosz Tiposz konzervatív újság megbízásából végzett kutatás volt, a megkérdezettek 47,1 százaléka támogatta a nemzetközi hitelezők által javasolt reformintézkedéseket, 43,2 százalékuk az elfogadásuk ellen volt.

Az Európai Bizottság szerint a vasárnapi görögországi referendumon szereplő kérdés nem tényszerű és jogilag sem korrekt. Ennek ellenére a legfontosabb az, hogy a görögök milyen jelzést küldenek Európának.

A brüsszeli testület álláspontját az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis fejtette ki a Die Welt című német konzervatív napilapban pénteken megjelent interjúban. Az euróért felelős alelnök hangsúlyozta, hogy a népszavazáson a görögök olyan javaslatokról szavaznak, amelyek valójában nincsenek is napirenden. A szavazópolgárokat az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap olyan hitelprogramjáról kérdezik, amelyek a megbeszéléseken a tárgyalóasztalon szerepeltek ugyan, de azokat az Eurócsoport nem hagyta jóvá, és nem is utasította el. „Amikor Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök bejelentette a referendumot, még a tárgyalások kellős közepén voltunk” – mondta a lett bizottsági alelnök.

Dombrovskis hangsúlyozta ugyanakkor: a vasárnapi népszavazás tétje az, hogy a görögök milyen jelzést küldenek Európa többi részének. Az igen szavazatok győzelme azt jelentené, hogy szorosan együtt kívánnak működni az euróövezet többi országával az adósságválság megoldása érdekében. Amennyiben viszont a nem szavazatok lesznek többségben, az a fennálló nézeteltéréseket még inkább kiélezné, és a megoldást még nehezebbé tenné.

Az alelnök határozottan cáfolta Ciprasz kormányfőnek azt az állítását, hogy a nem voksok győzelme erősítené Görögország tárgyalási pozícióit. Dombrovskis szerint ennek éppen az ellenkezője igaz. Egy ilyen forgatókönyv esetén az ország pénzügyi stabilitásának helyreállítása még komplikáltabbá és még költségesebbé válna.

Az Európai Bizottság azonban – mint a lett politikus hozzáfűzte – ebben az esetben is kész tovább tárgyalni. „Eddig is hangsúlyoztuk, hogy az ajtó nyitva áll” – jelentette ki, de utalt arra: mindkét félnek konstruktív magatartást kell tanúsítania.

Az országnak az euróövezetből történő esetleges kiválásával, az úgynevezett grexittel kapcsolatban a bizottság vezető politikusa kijelentette: „Azon dolgozunk, hogy Görögország az eurórégióban maradjon. Arra törekszünk, hogy megoldjuk a problémát, és nem kívánunk a rosszabb forgatókönyvekkel foglalkozni”.

„A görögországi helyzet ugyanakkor újabb bizonyítéka annak, hogy a gazdasági és pénzügyi uniót erősítenünk kell” – hangsúlyozta az Európai Bizottság lett alelnöke.