Az eset különösen súlyos, hiszen a nyilvánosság számára az adatbázisban való megjelenés könnyen azt a látszatot keltheti, hogy az illető együttműködött a kommunista állambiztonsággal, holott valójában éppen annak megfigyeltje volt.
Miért kellett ennyire sietni?
A volt képviselő a közzététel időzítését is kifogásolta. Szerinte érthetetlen, miért nem várták meg legalább a beszervezési dossziék nyilvánosságra hozatalát, amelyekből már jóval pontosabb kép rajzolódhat ki az érintettek tényleges tevékenységéről. Hadházy arra is felhívta a figyelmet, hogy a most közzétett nyilvántartási adatokból nem feltétlenül lehet megállapítani, ki mit tett vagy mit nem tett az állambiztonság szolgálatában.
Azt is felvetette, hogy vajon a november 4-i sajtótájékoztató kedvéért sürgették-e az adatbázis elindítását, vagy a politikai kommunikációs szempontok kerültek előtérbe a szakmai felkészültséggel szemben.
Bejegyzésében azt sem zárta ki, hogy a nyilvánosságra hozatal időzítése mögött politikai figyelemelterelés vagy a közösségi médiában elérhető népszerűség megszerzésének szándéka állhatott.
A részletesebb dokumentumok még váratnak magukra
A vita hátterében az áll, hogy november 4-én az ÁBTL három irattípust tett hozzáférhetővé a nyitottaktak.hu oldalon: a 6-os kartonokat, a B-naplókat és a H-adattár adatait. Ezekből az egykori hálózati személyek nyilvántartására vonatkozó információk ismerhetők meg, ám önmagukban nem minden esetben bizonyítják a tényleges jelentéstételt.
A részletesebb, a beszervezés körülményeit és az ügynöki tevékenység értékelését is tartalmazó B-dossziék közzétételét 2027. február 25-ig vállalta a levéltár. Ezek az iratok segíthetnek tisztázni, hogy az érintettek milyen körülmények között kerültek kapcsolatba az állambiztonsággal, és milyen szerepet töltöttek be a hálózatban.
