Clinton levelezésével kapcsolatban márciusban robbant ki belpolitikai botrány az Egyesült Államokban, miután kitudódott, hogy a volt külügyminiszter magánszervert használt 2009 és 2013 közötti hivatali ideje alatt. Emiatt republikánusok élesen bírálták, hozzá nem értéssel és szabályszegéssel vádolták a 2016-os elnökválasztás esélyesének tartott Clintont.
A most közzétett, mintegy 3000 oldalnyi levelezés az első amerikai médiajelentések szerint nem tartalmaz különösebben érdekes információkat, javarészt átlagos hivatali ügyekről van szó az elektronikus üzenetekben. A levelek között sok olyan is van, amelynek szinte teljes egészében kihúzták a szövegét, más e-mailek pedig azért érthetetlenek, mert Clinton és munkatársai látszólag kódszavakat használnak bennük.
A levelezésből az mindenesetre kiderül, hogy a Fehér Ház akkori stábfőnöke, Rahm Emanuel és Barack Obama elnök legalább két másik bizalmasa is tudott arról, hogy Clinton privát e-mail címet használt. Obama maga korábban azt mondta, csak a hírekből értesült erről.
Beszámolók szerint az is egyértelmű a levelekből, hogy Clinton és stábja aktívan próbálta befolyásolni a médiában róla és a külügyminisztériumról megjelenő cikkeket, és általában véve nagy figyelmet fordítottak a miniszter imázsára.
Az e-mailek között mindazonáltal teljesen banálisak is vannak: az egyikből az derül ki, hogy Clinton így rendelt magának jeges teát, de szó esik például kínai szőnyegekről, afgán kabátokról, valamint a faxolás logisztikai nehézségeiről is.
Az elektronikus levelezés közlését egy májusi bírósági ítélet rendelte el, miután a Vice News hírportál pert indított a levelezés megszerzéséért. A döntés értelmében a külügyminisztériumnak 30 naponta, részletekben kell nyilvánosságra hoznia Clinton 55 ezer oldalnyi hivatali levelezését, míg további 30 ezer oldalnyi, magánjellegűnek ítélt e-mailt törölhetett. Clinton korábban azt kérte, hogy minél hamarabb hozzák nyilvánosságra levelezését, mert állítása szerint nincs mit rejtegetnie.
A külügyminisztérium korábban már közzétette Clinton több száz e-mailjét, amelyek az Egyesült Államok bengázi képviselete elleni támadással voltak kapcsolatosak, bár ezekből sem derült ki lényegi információ. Kedden az amerikai külügyi tárca 3600 oldalnyi további dokumentációt adott át a támadásról a történteket vizsgáló képviselőházi bizottságnak.
A bengázi terrorakcióban négy amerikai állampolgár, köztük az Egyesült Államok tripoli nagykövete is életét vesztette. A 2012-es elnökválasztást röviddel megelőző incidens kormányzati kommunikációja republikánus bírálatok kereszttüzébe került, és három évvel később Clinton ellenlábasai ismét napirenden akarják tartani a kérdést, a külügyminiszter esetleges felelősségét feszegetve.
